Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY: Politikai perek Karcagon 1945-1947
István (Független Kisgazda Párt); az egyházak részéről Papp Béla református lelkész és Szalay László r. kát. esperes részvételével, Dósa Balázs elnöklete alatt - 1944. december 21-én, a Kazinczy u. 17. sz. alatti házban (dr. Dósa lakásán), megalakult a karcagi Nemzeti Bizottság, a kezdeti idők irányító-, ellenőrző-, végrehajtó szerve, ami az egész városra kiterjesztette hatalmát. Működése alatt csak az első időkben találkozunk többpárti együttműködéssel. 1945 januárjától a Nemzeti Parasztpárt és a Polgári Demokrata Párt is delegált ide tagokat, a későbbiekben viszont egyrészt kizárták az egyházak képviselőit14 , másrészt a Nemzeti Bizottság elnöke, Kerékgyártó Péter (SZDP) mellé Tüdős Imrét, a Magyar Kommunista Párt helyi szervezetének titkárát választották meg a Nemzeti Bizottság titkárának. (1945. január 28-án megalakult a karcagi Szabad Szakszervezet, a szakszervezetek tagságát tömörítő egyesülés, ennek elnöke szintén Tüdős Imre lett.)15 14 MNL JNSzML XVII. 26. Kg. Nemz. biz. ir. jkv-ek 1945. április 24. 59/jkv./nemz. biz. 15 MNL JNSzML V. 100. Kg. Közig, ir. 1945.163. doboz. 428-945. sz. 16 MNL JNSzML XXIV. 3. Kg. Kap. ir. 91/1945. (január 13.) és 17/1945. ki. (1945. június 8.) sz. iratok December 23-án a Nemzeti Bizottság delegálta az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe Karcag három képviselőjét: Tüdős Imrét (MKP), Kerékgyártó Pétert (SZDP) és Sáfár Lászlót (FKGP). Dr. Dósa Balázst még a december 21-ei ülésen polgármesterré választották, és a vezető hivatalnokokat (gazdasági tanácsnok, iparügyi előadó, közellátási előadó, számvevőségi vezető, városgazda) is kinevezték. Eközben az ifjú demokrácia védelmére jelentősen felduzzasztották a helyi rendőrséget, bár a létszám emelését az 1945-ben feloszlatott csendőrség hiánya is indokolta. A karcagi rendőrség állománya 1945 januárjában: segédhivatali tisztviselő 7, nyomozó 7, altiszt 3, legénység 55, irodaaltiszt 1, összesen 73 fő. Júniusban a Magyar Belügyminisztérium 133582/1945. B. M. VI/1. sz. rendelete alapján a Karcagi Városi Kapitányság létszáma már 2 fogalmazó, 1 felügyelő, 4 kezelő, 2 hivatali altiszt, 80 rendőr (ebből 10 lovasrendőr), 16 detektív, 1 kapitányságvezető, 1 politikai osztályvezető, vagyis összesen 107 főre gyarapodott.16 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 14/1945. M. E. számú rendeletében foglalkozott többek között a városi képviselő testületek újjáalakításával is. Karcagon 1945. január 27-én hívták össze az „újjáalakuló és tisztújító" közgyűlést, amely határozatban fogadta el, hogy a képviselő testület létszáma - mint a múltban - most is 72 fő legyen. A 72 helyből tizenkettőt a közigazgatás mindenkori vezetői: polgármester, városi tanácsnok, adóhivatali főnök, gazdasági tanácsnok, számvevőségi főnök, városi ügyész, városi főmérnök, városi pénztárnok, árvaszéki ülnök, iparügyi előadó, tisztiorvos, városgazda foglalták el, a további hatvan képviselői helyet viszont a politikai pártok helyi szervezetei között osztották el. Az FKGP, SZDP, MKP, NPP 13-13, a PDP 8 képviselőt küldött a testületbe.17 Az új képviselő-testület a városi rendőrség megszervezéséről is intézkedett: rendőrkapitánnyá Kovács Sándor géplakatos-segédet választották. 1945. április végén, mivel a polgármesteri tisztség és a bizottsági tagság összeegyeztethetetlen, dr. Dósa Balázs lemondott az elnöki posztjáról, ezért május elején a Nemzeti Bizottságot újjáalakították, és ekkor már helyet kapott benne az MKP, SZDP, FKgP, NPP, PDP mellett a Szabad Szakszervezet, egy hónappal később pedig (egy fővel) a MADISZ 183
