Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY: Politikai perek Karcagon 1945-1947
is. Ilyen formán a város kettős irányítás alatt állott, mert a Nemzeti Bizottság a városi vezetés munkáját is figyelte, utasításokat adott vagy rendelkezett. Érdemeit az élet újraindításában nem lehet kétségbe vonni, ám az MKP bizottságon belüli térnyerése után a Nemzeti Bizottság már nem a koalíció pártjainak együttműködését szolgálta, hanem valamiféle helyi - elsősorban baloldali - végrehajtó hatalommá lett, amely iskolai, egyházi, politikai kérdésekben is döntést hozott. Néhány példa erre: A Magyar Kommunista Párt javaslata nyomán elrendelték, hogy "azokat a személyeket, akik az orosz vörös hadsereg bejövetelekor elmenekültek és a megszállást követően bármikor visszatérnek, a rendőrség személyes jelentkezési kötelezettség alapján vegye nyilvántartásba. Nevezettek igazolásuk megtörténtéig semmiféle elismert politikai párt tagjai nem lehetnek, hivatalt nem viselhetnek."18 A február 16-i városi képviselő-testületi ülésen19 pedig úgy döntöttek, hogy az 1944 decemberétől „hazatérőföldtulajdonosok földjét osszák ki haszonbérbe a rászorulóknak „míg a földreform törvény véglegesen nem rendezi ezt [...] a kérdést [...], mert ezeknél [ti. az elmenekült gazdáknál] nem látunk garanciát arra, hogy földjüket megfelelően megfogják művelni." 17 MNL JNSzML V. 100. Kg. Közig, ir. 1945.1024-1945. A városi képviselő-testület közgyűléseinek jegyzőkönyvei. 18 MNL JNSzML XVII. 26. Kg. Nemz. Biz. jkv. 1945. január 14.16/nemz. biz. 301. ki. 1945. 19 MNL JNSzML V. 100. Kg. Kg. Közig, in. képviselő-testület (Kt.) jkv. 1945. február 16. 29/kgy. 20 MNL JNSzML XVII. 26. Kg. Nemz. Biz. ir. 59/jkv. 21 MNL JNSzML XVII. 26. Kg. Nemz. Biz. ir. 72/jkv. 1945. és 67/nemz. biz. 1945. május 21. 22 MNL JNSzML XVII. 26. Kg. Nemz. Biz. ir. 91/jkv. 1945. június 3. A református egyházközséget ért támadásokról lásd: ELEK Gy. 2018.156-163. p. 23 MNL JNSzML XVII. 26. Kg. Nemz. Biz. ir. 88/jkv. 1945 91. nemz. biz. Mivel a Nemzeti Bizottság elutasította a Szabad Szakszervezetek felvételi kérelmét a Bizottságba - mivel az nem politikai párt -, 1945. április hó 24-én Tüdős Imre beterjesztette az MKP javaslatát, amelyben ugyanezzel az indokkal indítványozta az egyházak képviseletének kizárását.20 Amikor 1945. május 6-án a Nemzeti Bizottságot újjáalakították, a pártok mellett a Szabad Szakszervezetek képviselői is helyet kaptak benne, de az egyházak már nem. Ezt követően a május 21-ei ülésén tárgyalta a bizottság a Szociáldemokrata Párt észrevételét a karcagi Református Nagykun Gimnázium megürült igazgatói állásával kapcsolatban. (Az addigi igazgatót, a tudományos és irodalmi munkássága révén országosan ismert dr. Gaál Lászlót, aki 1928 óta példásan vezette és fejlesztette az intézményt, az Igazoló Bizottság mozdította el, mivel felsőbb utasításra elmenekült.) Az SZDP képviselői azt írták, fontosnak tartják az igazgatói állás betöltését, de ugyanakkor „megakadályozandónak tartjuk, hogy az iskola fenntartó testületének régi vezetősége kisded játékait játssza továbbra is ezzel a kérdéssel. "21 A szociáldemokraták még ezen a bizottsági ülésen tiltakoztak az érettségi elnökül kinevezett Papp Béla református lelkész személye ellen, júniusban pedig nyíltan támadták Papp személyét, mert Klein Sándor (SZDP) véleménye szerint a lelkész működése a demokrácia szempontjából aggályos, s egyúttal javasolta, hogy a Nemzeti Bizottság hívja fel a rendőrség figyelmét, hogy nevezett lelkipásztor ügyét vizsgálja ki.22 Rövidesen támadások indultak a katolikus egyház ellen is. 1945. június 3-án23 a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) titkára, Czinege Lajos kérte egy ifjúsági delegált felvételét a bizottságba, kérte ugyanakkor azt is, hogy a KÁLÓT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testületé) helyi székházát haladéktalanul adják át a MADISZ-nak: 184
