Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - ORSZÁGH LÁSZLÓ: A fegyvernek! svábok asszimilációja
is megerősített - a Fegyvernekre települő családok általában már kétnyelvűek voltak.60 Schleich Lajos megjegyzi, hogy kezdetben német nyelven fogalmazták a telepítési szerződéseket, majd vegyes magyar-német, később viszont magyar nyelven. Jelenleg egy vegyes, magyar-német nyelvű dokumentum áll rendelkezésünkre 1845-ből, amely a telepítés első időszakából való.61 A nyelvismeret nyilvánvalóan családonként is változott, és a férfiak, családapák esetében - akik többnyire a hivatalos ügyeket intézték - a magyar nyelvbeli jártasság itt, a Közép-Tisza völgyében elengedhetetlenné vált. Fényes Elek geográfiai szótárában megtaláljuk a kibocsátó településeket, amelyek esetében rendszerint a korabeli nemzetiségi összetételre is találunk utalást. Eszerint láthatjuk, hogy egyes falvak (pl. Nemesnádudvar, Hajós, Kernyája) kizárólag német vagy sváb, míg mások (pl. Ceglédbercel, Kunbaja, Zsámbék) vegyes, német és magyar, sőt mások (pl.: Csonoplya) magyar-németszláv (szerb, horvát) vagy német és szláv (pl. Gara) lakosságúként szerepelnek.62 így eleve a származási hely is meghatározhatta a telepesek nyelvismeretét, esetleg többnyelvűségét. 60 VASS Erika: Társadalmi, térbeli és időbeli határok Kübekházán az 1850-1950-es évek házassági anyakönyvei alapján. In: Néprajzi tanulmányok, Szeged, 2001.109. p. 61 Gyarmattelepítési szerződés 1845/1846. Fegyverneki római katolikus plébániai levéltár. - dobozszám: 1797- 1853. 62 FÉNYES Elek: Magyarország geográfiai szótára. Pest, 1851.; https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/ Lexikonok-magyarorszag-geografiai-szotara-fenyes-elek 63 PALUGYAY1.1854.426. p. 64 A fegyvernek! római katolikus plébánia házassági anyakönyvei 1869-1922 65 SCHLEICH L. 1934.17. p. Fegyvernek 19. század közepi népességének etnikai összetétele mellett a vallási tényezők ismerete is szükséges ahhoz, hogy az asszimiláció hátterének okait megértsük. Egyrészt adott a magyar többségi közeg, amelyet a svábok nemcsak egy településen belül, hanem a környező falvak, mezővárosok ölelésében is megtapasztaltak. Másrészt a svábok katolikus vallása, amely Fegyvernek magyar lakosságának is a többségi vallását jelentette. 1850-ben a következőképpen alakult a vallási felekezetek megoszlása: római katolikus: 3439, református: 244, evangélikus: 9, izraelita: 62.63 A fegyvemeki svábok között alig akadt protestáns vallású. Érdemes itt megjegyeznünk, hogy az 1870-ben házasságot kötött ágostai hitvallású Schulcz testvérek (János és Vilhelm) neve mellett a következőt olvashatjuk: „az ágostai hitvallású vőlegény megígérte, hogy figyermekét is a római katolikus vallásban akarja nevelni. " Természetesen ez utóbbi példa előfordult más települések vegyes házasságai esetében is.64 Megfigyelhető a Közép-Tisza menti településeknél egy vallásföldrajzi tényező, amely a Nagykunság református és a Jászság katolikus befolyását jelenti. Több mint valószínű, hogy a f egy verneki svábok asszimilációját némileg visszafogta volna egy református többségű közeg, azaz a magyarsággal szembeni kezdeti kölcsönös bizalmatlanságot tovább erősítette volna a vallási különbözőség. A visszaemlékezések arról számolnak be, hogy a megtelepedést követő két-három évtizedben az annaházi svábok viszonylag zárt közösséget alkottak, azaz a közvetlen szomszéd „Magyarfalu" lakosságával nem vagy csak alig keveredtek.65 Mindenesetre már a 50