Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - ORSZÁGH LÁSZLÓ: A fegyvernek! svábok asszimilációja
letelepedésük kezdeti időszakában (1845-1848) is találkozunk - bár csekély számú - magyar keresztszülővel. 1845-ben három sváb származású gyermeket kereszteltek meg, kettőjüknél magyar származású keresztszülőről tanúskodnak az anyakönyvek. Ebben az esetben nyilvánvalóan arról lehet szó, hogy az első Fegyvernekre érkező családokat látjuk magunk előtt, akik még nem választhattak németajkú keresztszülőket. Az ezt követő években, amikor már Annaháza és Szapárfalu benépesül - amelyet a kereszteltek száma is tükröz - (az 1845-ös 6-8-szorosára emelkedik) a németajkú gyermekek keresztszülői egy-egy kivételtől eltekintve német nevűek lesznek.66 66 A tiszabői római katolikus plébánia kereszteltek anyakönyvei 1815-1852 67 A tiszabői római katolikus plébánia házasultak anyakönyvei 1843-1881 68 A tiszabői római katolikus plébánia kereszteltek anyakönyvei 1815-1852; 1852-1858; 1859-1882; A tiszabői római katolikus plébánia házasultak anyakönyvei 1843-1881; A fegyvernek! római katolikus plébánia kereszteltek anyakönyvei 1862-1868; 1869-1886; A fegyvernek! római katolikus plébánia házasultak anyakönyvei 1862-1868; 1869-1922; Továbbá Huber Ferenc és Tóthné Czimmer Ágnes családkutatási adatbázisa alapján A házasodási szokások vizsgálata esetében néhány szembetűnő megfigyelést tehetünk. Egyes fiatalok eleve azonos faluból érkezővel kötöttek házasságot (pL: az 1848-ban házasodott Metzinger Erzsébet és Simon Jakab nemesnádudvariak, vagy az 1850-ben házasodott Göbel Anna és Zimmer Adám kunbajai származásúak), bizonyosan ismerték egymást már az eredeti lakóhelyükön is. Ha a svábok letelepedését követő huszonöt év házassági anyakönyveit vizsgáljuk, úgy találunk az előbbiekhez hasonló példákat. Tehát létezett az összetartozás tudatának továbbélése Fegyverneken is. Mégsem ez utóbbi eljárás lesz a jellemző, mivel a különböző vidékekről érkező házaspárok neveit láthatjuk leggyakrabban. Ez alapján azt feltételezhetjük, hogy a fegyverneki svábok korai történetében is inkább már a vagyoni helyzet lehetett a mérvadó a lányok kiházasítása tekintetében.67 Említésre méltó az a jelenség, amely néhány egy településről érkező, vagy a már új lakóhelyen szorosabb kapcsolatot kötött család esetében figyelhető meg. Náluk bevett szokássá vált az egymás gyermekeinek viszont keresztszülősége vagy esküvői tanúként való szereplése (pl. Zimmer, Göbel, Krenn, Müller, Rebmann családok esetében). Tehát Annaházán belül is kialakult egyfajta konglomerátum, amely bizonyos családok kötelékét szorosabbra fűzte.68 Másoknál láthatjuk, hogy az egy tájegységről (pL: Bácska) érkezővel történt a házasságkötés (pL: a kolluthi/küllődi Kuntzer Jakab a kunbajai Göbel Magdolnával és szintén kolluthi Kuntzer Rozália Göbel Jánossal 1846-ban, mint testvérpárok keresztházassága). A legtöbb házasságkötést azonban - mint már fentebb említettük - az első években is a különböző településekről érkezők körében találjuk. Azaz gyakori, hogy egy bácskai a Buda vagy Pest környékivel, dunántúlival köt házasságot. Bár a fiatalok még eltérő tájegységeken cseperedtek fel, más tájnyelvet beszéltek, mégis a német származás és a kölcsönös egymásra utaltság megalapozta az annaházi összetartozás-tudatot, amelyet a házasságkötésekkel megerősítettek. Az eltérő vidékekről érkező sváb családok esetében az új lakóhelyükön egy újfajta identitástudat kezdett kikristályosodni, amelyet nevezhetnénk „annaházi" öntudatnak is. 51
