Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)

TANULMÁNYOK - SZUROMI RITA: A főispáni széktől a belügyi államtitkárságig. Politikusportré: dr. Bobory György élete

Bobory György elnöklete alatt.32 Októberben Boboryt Gyöngyös kormánybiztosának33 is kinevezték, ebbéli tisztségét decemberig viselte.34 32 Ezen az ülésen számoltak be a törvényhatósági tisztviselők az igazgatási területen kialakult helyzetről, dön­töttek az iskolai tanítás megkezdéséről, intézkedtek az utak, hidak javításáról, a mezőgazdasági munka foly­tatásáról. 33 Gyöngyösi működésének egy mozzanata ismert: november 14-én a városban tartózkodott, ahol az építési ügyekről esett szó. Az értekezlet célja az volt, hogy Almássy kerületi kormánybiztos megismerkedjen a megye külső vezetőivel - Egri Népújság, november 15. 34 MOLNÁR József, 1997. 38. p. 35 BÁN Péter, 2011. 351. - Az elnevezés váltakozó használata azért történt, mert Boboryt 1919. szeptember 6-án a kormány Heves megye kormánybiztosává, 1920. szeptember 9-én a kormányzó főispánná nevezte ki. 36 GRÚZ János, 1977. 52. p. 37 Egri Népújság, 1920. szeptember 17. 1919. december 11-én Bobory vezette azt a küldöttséget, amely a megyébe látogató Horthy Miklóst fogadta. A fővezér Boboryval közös szalonkocsiban érkezett meg Egerbe. Az üdvözlőbeszédek után a fővezér az érsek díszfogatán hajtatott az érseki lakba, mellette Bobory ült. Bár a megyei küldöttség vezetője egyetlen beszédet sem mondott, Hatvantól Egerig mindvégig Horthy mellett tartózkodott. Ebben a kölcsönös bizalom legnagyobb megnyilvánulása fejeződik ki, mely sejtetni engedi, hogy a hamarosan kormányzóvá vá­lasztott Horthy elismerte Boborynak a vörös uralom leverése érdekében tett erőfeszítését, s egyben hallgatólagosan hitet tettek egy nemzeti-keresztény-konzervatív Magyarország építése mellett. A törvényhatósági bizottság Horthy látogatását követően 1919. december 29-én ülése­zett, mégpedig a régi tagokkal, a régi formában, úgy, mintha 1918 óta semmi sem történt volna. A Tanácsköztársaság alatt letartóztatott és ellenforradalmi tevékenysége miatt halálra ítélt politikus 1919. november 10. és 1920 szeptembere közt hol „kormánybiztos helyettes fő­ispánként", hol „kormánybiztos főispánként" állt a vármegyei adminisztráció élén.35 Ezen időszak alatt éles kommunistaellenes felszólalásai alapozták meg tekintélyét a megye konzervatív vezetői körében. E korszak eseménye a közigazgatási bizottság négy tagjából álló igazolóbizottság létrehozása, melynek élén Babocsay Sándor állt. Feladatuk a tisztviselők igazoltatása volt. Tehát amikor Bobory főispáni székfoglalójában majd kije­lenti, hogy a tisztviselői kar politikamentes munkáját tartja szem előtt, akkorra a helyükön maradt tisztviselőket már „átvilágították".36 Öt év a főispáni székben Bobory státuszának rendezése 1920 őszén történt meg, amikor a stabilizálódott politikai helyzetben 1920. szeptember 9-én Heves vármegye főispánjává nevezték ki. A hivatalba lépő főispán a tisztviselőkkel folytatott megbeszélésen azt ígérte, hogy őket politikai cé­lokra nem használja fel, mert „ma csak egy politika lehet: a haza megmentése, amelynek rúgója a hazaszeretet. "37 A katolikus egyházi vezetőknek pedig azt mondta: „a katolikus egyháznak soha nem volt nagyobb szüksége a hatalom kifejtésére, mint most a szomorú tanulságok után, miért 93

Next

/
Oldalképek
Tartalom