Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - SZUROMI RITA: A főispáni széktől a belügyi államtitkárságig. Politikusportré: dr. Bobory György élete
is jó katolikus létére szívesen támogatja az egyházat kulturális törekvéseiben. "3S Bobory utóbbi ígéretéhez hű maradt, hiszen az érsekkel mindvégig jó kapcsolatot ápolt, s kevés társadalmi kapcsolatai közt az egyház mindig is kiemelt figyelmet kapott. Érdemes megemlíteni az izraelita hitközségekhez fűződő viszonyát, melyre székfoglalójában is hangsúlyt helyezett. A frissen kinevezett főispánban a zsidók tanácsköztársaság alatt betöltött politikai szerepe mély nyomokat hagyott, hiszen a hitközséghez szólva kifejtette: „ez az ország nem az internacionalizmus talaja, hanem az igaz magyaroké, akiknek ragaszkodni kell ezekhez a fekete rögekhez. Aki ezt teszi, üdvözölve marad, aki nem, annak helye ebben az országban nincs. "39 E mondatok már erőteljesen utalnak Bobory antiszemitizmusára, mely összefüggésben állt a Tanácsköztársaság alatt elszenvedett sérelmeivel. A múlt század végén még a domaházi birtokot Bemáth Lajos és Woldman Gyula bérelték, akik nevük alapján a nagyszámú füredi zsidó közösséghez tartoztak.40 Bobory zsidókhoz való viszonyában tehát választóvonalnak bizonyultak a vörös uralom hónapjai. Az izraelita felekezethez való viszonyulása pedig megalapozta, hogy az 1933 után előretörő antiszemita politikai légkörben a politikus egyre nagyobb karriert futhatott be. 38 Uo. 39 Uo. 40 ORBÁNNÉ SZEGŐ Ágnes: A Tiszafüredi zsidóság története és demográfiája. Tiszafüred, 1995.154. p. 41 SZÁNTÓ Imre: A fehérterror rémuralma Heves megyében 1919-1921. = Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve 4. Eger, 1958. 350. p. 42 KISS P. 2009. 212. p. A főispán hivatali regnálásának már az első hónapjaiban is kimutatta a kommunisták elleni mély ellenszenvét. 1920. október 1-jén azt írta az alispánnak: „arról értesültem, hogy Heves vármegyében nagyszámú wieni kommunista agitátor, továbbá egyenesen ezen célból hazaküldött volt orosz fogoly a lakosság, de különösen a bevonult legénység családja körében erős hadsereg-ellenes, vörös-irányú agitációt fejt ki. (...) F elkérem Alispán Urat, szíveskedjék a járási főszolgabírákat utasítani, hogy azok a jegyzői értekezleten hívják fel a jegyzőket, hogy a községi nemzetvédelmi alakulatok bevonásával az ily irányú mozgalmakat legéberebb figyelemmel kísérjék, s azé téren tapasztalt legcsekélyebb jelenséget hozzám telefonon, személyesen vagy írásban azonnal jelentsék be. "41 Bobory szótárában tehát két ellenségkép létezett, a kommunista és a zsidó. Fékentartásuk leghatékonyabb eszközének pedig a keresztény-nemzeti-konzervatív országvezetést hitte. Főispáni pozíciójának megszilárdulása és a konszolidáció megindulása után ideológiai megnyilatkozásai visszafogottabbak lettek. Elsősorban a vármegye gazdasági életének beindítására koncentrált, de figyelmet fordított az oktatásügyre és a megye úthálózatának fejlesztésére is. 1921-ben kezdték el szervezni a fiúk felsőkereskedelmi iskoláját, melynek szellemi atyja Subik Károly érseki titkár volt. A szervező bizottságban kapott helyet Bobory György főispán.42 A következő években energiáját a vármegye gazdasági életének élénkítése kötötte le. Ennek egyik előfeltétele a rendkívül rossz állapotban lévő úthálózat karbantartása, javítása volt. 1923-ban támogatta a pinceszövetkezet létrehozását a Dániába irányuló export elősegítésére, a Földmunkások Vállalkozó Szövetkezetének megalakítását, 94
