Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - SZUROMI RITA: A főispáni széktől a belügyi államtitkárságig. Politikusportré: dr. Bobory György élete
Ceglédi eredet, ismeretlen múlt Bobory György emlékirataiban azt írja,3 hogy múltjukról semmiféle dokumentum nem maradt, mert az iglói házban őrzött iratok megsemmisültek. Ezzel azt sugallja, hogy a Boboryak ősei a Szepességben éltek. Orosz Ernő levéltáros 1906-ban megjelent megyei genealógiájában nem tett említést a családról,4 de az 1910-ben megjelent vármegyei monográfiában, melynek nemes családjairól készült összeállítását szintén a levéltáros írta, már Szent-Tornyai előnévvel szepességi birtokosként említi.5 Arra, hogy a család hogyan emelkedett a kiválók közé, maga a genealógus adja meg a választ. „György, a család utolsó fisarja, gyöngyösi szolgabíró, államtudományi tudor. "6 Vagyis a későbbi főispán ekkor már a megyei adminisztrációban dolgozott, így illett róla is említést tenni. Orosz Ernő a famíliát szepességi birtokosnak nevezi, ám eredetükről nem szól, s a családfát is csak a szolgabíró nagyszüleiig vezeti vissza. Ez minden bizonnyal személyes közlésen alapult, mivel Bobory György is csak nagyszüleiig ismerte őseit, a dédszülőkről már igen bizonytalanok voltak az emlékei. 3 Bobory György 1949-ben, halála előtt pár hónappal jegyezte fel egy kis füzetbe családja történetét. Az írást fiának, az akkor ötéves Györgynek szánta. A jegyzet egyfajta végrendelet is. A füzet családi tulajdonban van (Bobory Zsuzsa, Budapest). 4 Orosz Ernő csak Nógrád megyei Boborokat ismert. A Gajda Boborok 1724-ben már sem származásukról, sem előnevük eredetéről nem tudtak, a Kastor Boborok múltja is feledésbe merült. A Nagykürtösön élő Bobor Dániel, Pál és József 1837-ben nyertek Nógrád vármegyétől nemességet, mint közbirtokosok. - OROSZ Ernő: Heves és volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906. 30. p. 5 OROSZ Ernő: Heves megye családai. In: Heves Vármegye. Szerk.: BOBORY Samu. Budapest, 1910. 656. p. 6 Uo. 7 KOVÁCS András: A pécsi Tettye. In: Honismeret, 1984. 37. p. 8 A Hodoson élő Forjánok nemességüket 1655-ben nyerték, s a családot Vendvidéki, vagy Muraközi famíliaként tartják számon. - BOJNICIC von Ivan: Der Adel von Kroatien und Slavonien. Siebmacher's grosses und allgemeines Wappenbuch. Nürnberg, 1899. 47. p. A család első, ma ismert tagja Bobory János (sz.: 1763), aki uradalmi kasznárként Cegléden élt. „Bobory János frumentátor, a helyi vallásalapítványi birtok harmadik tisztviselője volt a tiszttartó és a számtartó után. Már a XVIII. század végén találkozunk nevével az anyakönyvekben és az uradalmi iratokban. Felesége Fórián Antal tiszttartó nővére volt."7 Nejét helyesen hodosi Fórján Annának (sz.: Pozsony, 1779. január 2.) hívták és őrségi nemes családból származott.8 Bobory János 34 éves volt, amikor Cegléden 1797 áprilisában feleségül vette Fórján Antalnak, a birtok tiszttartójának leánytestvérét, az akkor 18 éves Annát. A házaspárnak valószínűleg 11 gyermeke született: Borbála (1797), Antal (1799), Klára és Anna (1801), János (1803), György (1805), Károly (1807), Mária (1809), Kálmán (1810), Rozália (1814) és Miklós (1816). Az 1848-as szabadságharcban öt fiú is részt vett. Kálmán a Jászkun Kerület lovas nemzetőrségének segédtisztjeként vonult be, s alezredesi rangig vitte. György 1848 júliusától 1849 augusztusáig Vácott tartózkodott, s a szabadságharc leverése után kiadott igazolás szerint nem politizált. „Szüntelen a békés életet, jó rendet követvén, egyedül és szorosan magát oda köttve azt telly esítette, mi nékiefelsőbbségileg tellyesítendőnekparantsoltatott (...) szelíd tár88
