Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - SZUROMI RITA: A főispáni széktől a belügyi államtitkárságig. Politikusportré: dr. Bobory György élete
salgása, csendes és jó maga viselete által minnyájunk kedvezését meg nyervén."9 Az 1829-ben pappá szentelt Károly10 tábori lelkészként teljesített szolgálatot. Nem ismerjük Antal katonai szerepét, de az anyakönyvi bejegyzések szerint 1849-ben már nyugalmazott cs. kir. kapitány volt.11 Miklós a Koburg huszárszázadnál szolgált, ám 1849-ben nem tért haza.12 9 HORVÁTH M. Ferenc - PINTÉR Tamás (szerk.): „Késő maradékainknak tétessen jegyzésben" írásos emlékek Vác város múltjából 1074-1990 = Váci Történelmi Tár I. Vác, 1996. 429. p. 10 Bobory Károly (1807-1879) pap, politikus, hittudós. A teológiát Vácott, majd a bécsi Pazmaneumban végezte. Huszonnégy évesen lett a hittudományok doktora, majd a Pesti Tudomány Egyetemen a keleti nyelvek tanára. Cegléd kérésére 1846-ban visszahelyezték szülővárosába. Plébánosként ő készítette elő Kossuth Lajos alföldi toborzókörútját, melyet épp Cegléden kezdett 1848. szeptember 24-én. Tábori lelkészként részt vett a szabadságharc katonai megmozdulásaiban, ezért a forradalom bukása után 20 évre kizárták az egyházi szolgálatból. Szülővárosát 1861 és 1875 között a 48-as Függetlenségi Párt színeiben képviselte a Parlamentben. - SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái, 1. Budapest, 1891.1112. p. 11 Bobory Elek 1849-ben született Iglón, s valószínűleg korán elhalt. Születéskor az apa már 50 éves volt, tehát elképzelhető, hogy aktív katonai szerepet már nem vállalt ekkor. 12 HERMANN Róbert: A fehéregyházi (segesvári) ütközet és Petőfi halála - a kutatás kérdőjelei. In: Hadtörténelmi Közlemények. Budapest, 2012. 448. p. 13 Budapesti Hírlap, 1858. február 21. 14 A felvidéki Ogyallán 1878-ban honvéd lovassági századosként állomásozott. A hatodik fiúról, Bobory Jánosról annyit tudunk, hogy 1813 és 1818 közt a pesti Piarista Gimnázium tanulója volt, 1855-ben bekövetkezett halálakor egy 3600 forintra becsült ceglédi lakóházat hagyott hátra.13 Az uradalmi kasznár tehát rendelkezett annyi jövedelemmel, hogy legalább két fiát taníttatni tudta, így teremtve önálló egzisztenciát számukra. A többieknek földbirtok hiányában a katonai pálya jelentett megélhetést. A reformkorban az identitásváltásra tett kísérlet - még akkor is, ha arra esetenként csak korlátozottan volt lehetőség - több olyan vizsgált családot is jellemez, akiknek leszármazottjai a polgári korban már a tudás- vagy a lokális elithez tartoztak. A rendi korszak utolsó fél évszázadában egyetlen Bobory neve mellett sem fordul elő a nemesi előnév. A Szent-Tornyai Boboryként való önmeghatározás a polgári korszak gyászjelentésein tűnik fel először. A nemesség ténye nem zárható ki teljes mértékben Bobory János esetében, hiszen hodosi Fórján lányt vett feleségül, ám uradalmi alkalmazottként a kiválósághoz tartozás ekkor számára már jelentőségét vesztette. Mentalitása inkább ahhoz a polgári réteghez állt közelebb, akik meglátták a társadalmi felemelkedés lehetőségét gyermekeik iskoláztatásában. Egyik fia, Bobory Antal az Iglón élő bányatulajdonos Paltzmann György (1787-1856) lányát, Laurát vette feleségül, így kerültek a ceglédi Boboryak a Felvidékre. A házaspárnak két fia élte meg a felnőtt kort, György (1840-1896) és Imre Károly (1839-1899). Utóbbi Iglón telepedett le, s alapított családot. György a katonai pályát választotta, így állomáshelyei gyakran változtak: lánya, Margit 1874-ben Miskolcon, fia, György 1883-ban Jászberényben született. Kitűnő lovasként és versenylovasként él az emlékezetben. A huszártiszt eddig ismert állomáshelyei: Ogyalla,14 Jászberény, Miskolc és Debrecen. Katonai pályafutását mint a m. kir. debreceni 2. honvéd huszárezred alezredesi rangban álló ezredparancsnoka fejezte be. A kinevezést 1886. november 17-én nyerte, s ebbéli minőségében 1891. novem- 89
