Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
ADATTÁR - HORVÁTH GERGŐ: Id. Bedekovich Lőrinc újabb munkái az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárában
azt, hogy hiába voltak meg a központi szabályozók és hiába hozott középszinten döntést a Jászkun Kerület Közgyűlése, a helyi viszonyok és szokások nagyon sokszor felülírták ezeket a szabályokat, és erre kiváló példát ad a mostani ügy. A vizsgálattal megbízott testület azzal zárta a jelentését, hogy mivel az építkezések már megkezdődtek, és nem akarják a szegényebbeket azzal külön terhelni, hogy a felépült részeket lerombolják, jóváhagyják az alkapitány által önhatalmúlag hozott döntést azzal a megjegyzéssel, hogy „mind a Districtualis mind az városi magistratus ezután szorgalmatosán vigyázzon, hogy a mind egyebekben, mind az ilyen political dolgokban az Districtualis végzések szorossan megtartassanak. " Az ügy ezt követően a Közgyűlésben folytatódott, ugyanis az alkapitány tiltakozott a jelentés ellen, mivel az rá nézve egyértelműen terhes volt, a főkapitány azonban igyekezett az ügyet minél hamarabb és csendesebben lezárni. Már András kiskun kapitány ugyanakkor úgy látta, hogy az alkapitány megsértette a főkapitányt, amiért ő bocsánatkérést kérhetne, ám Steöszel József főkapitány ettől a maga részéről elállt. Ezután Komáromy Menyhért azt próbálta elérni, hogy a közgyűlési jegyzőkönyvből töröljék a rá terhes részeket, ám ezt megtagadták tőle, ami újabb vitához vezetett. Jelen ügy esetében azt érdemes még figyelembe venni, hogy az egész Jászberényben, a Jászkun Kerület központjában történt, így erős a gyanú, hogy ha más, távolabbi településen történik hasonló eset, akkor az valószínűleg nem vert volna ekkora hullámokat.32 A főmérnök ügyirathoz csatolt, meglehetősen egyszerű rajza színes, feliratai magyar nyelvűek. A házaknak csak a körvonalait ábrázolja, viszont különböző színekkel tünteti fel az elpusztult és az újjáépült házak helyét. A következő helyszínrajz Kovács Ferenc jászberényi csizmadia panasza alapján az 1801 tavaszán indult vizsgálathoz készült.33 A mester a háza előtti, Zagyva felé néző részt már korábban is magának szerette volna elnyerni, ám az ügyben egyéb okok miatt végül sosem lépett semmit. Mikor rászánta magát a kérdéses terület megvételére, annak már csak egy 1. T. 20.) egy „csőd", hiszen annak megvalósításához „az egész községet le kellett volna rombolni, hogy rendezhessék", véleményünk szerint tévedés. Az id. Bedekovich Lőrinc által készített rendezési terv ugyanis nem erről, tehát a település teljes újjáépítéséről szólt, hanem gyakorlatilag egy vezető volt a tanács számára a jövőbeni házhelykiosztásokhoz például olyan esetekben, amikor tüzek vagy egyéb okok miatt házak pusztultak el. A kutató valószínűsíthető módon a rendezési tervet önmagában vizsgálta és nem kutatta annak keletkezési hátterét. Ami még problémát jelent, hogy jelenleg nem tudjuk, hogy a főmérnök mikor és milyen megfontolásból készítette a rendezési tervet, mivel ennek konkrét nyomát eddig sem a Jászkun Kerület közigazgatási irataiban, sem pedig Jászdózsa tanácsi irataiban nem találtuk meg. A rendezési terv megléte ellenére Jászdózsán a helyzet kvázi kezelhetetlen volt, az 1790-es évek közepére pedig nyilvánvalóvá vált, hogy a tanács gyakorlatilag tehetetlen a lakossággal szemben. 1796-ban a szenátus már a Jászkun Kerület Közgyűlésének panaszkodott, hogy „bizonyos famíliáik] a maga portáján hat, hét házakat építhetnek]", ráadásul „semmi sort és rendet a determinatio szerént nem observálnak" (MNL JNSzML V. 1001. a. 106/1796.1796. április 30.) tehát - feltehetően - a vagyonosabb családok a szabályokat figyelmen kívül hagyva ott építkeztek, ahol kedvük tartotta. A Közgyűlés határozatában ugyanakkor a tanácsnak adta vissza a felelősséget és felhívta a szenátus figyelmét, hogy fokozottan ügyeljen az építkezésekkel kapcsolatos szabályok betartatására (MNL JNSzML IV. 1. a. 1272/1796.). A jászdózsaihoz hasonló Kunszentmárton rendezési terve is (MNL JNSzML XV. 1. T. 92), melynek betartására azonban a Jászkun Kerület Közgyűlése külön határozatban utasította a kunszentmártoni tanácsot (Lásd: MNL JNSzML IV. 1. a. 1530/1802.). 32 Lásd még Jászdózsa korábban idézett, 1796-os panaszát, melyben azt jelentette a Közgyűlésnek, hogy tehetetlen a helyi lakosság önfejű építkezéseivel szemben, a Közgyűlés pedig egész egyszerűen a tanácsra hárította az ügy felelősségét. 33 Cím nélkül. - Jelzete: MNL JNSzML IV. 1. b. Fasciculus 1.1324/1801. 291
