Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „Mindenkinek fel kell ébrendi a szivárványos álmokból és a realitásokhoz igazodnia" - Gondolatok az 1945 utáni demokráciakísérletről
különösen a jogállamiság csődje (akár Baráth Endre főispán 1945 októberi, tömegtüntetéssel és rendőri passzivitás mellett kierőszakolt, törvénytelen lemondatásakor, majd az elkövetők büntetlensége mellett a pozíció kommunistáknak juttatásakor, később más hivatalnokok rágalmakra alapozott és az ártatlanság vélelmét mellőző felmentésekor; akár a földosztás körüli visszaélések felülvizsgálata során a törvényes eljárás ellehetetlenítésekor; akár a párthelyiségek visszaszolgáltatásának jogi úton kimondott döntésével is szembeszálló helyi akarat letörhetetlenségekor stb.); mely összekapcsolódott a magántulajdon szentségének megsértésével (kárpótlás nélküli államosítás, illetve birtokok kártalanítás nélküli igénybevétele a földosztáskor, avagy magánházak lefoglalása párthelyiségnek); továbbá az önkormányzatiság torzulása (valódi helyhatósági választások hiánya vidéken; a paritásos rendszer következtében a társadalom különböző rétegeinek aránytalan képviselete; a politikai erőktől független civil önszerveződés és érdekképviselet teljes elsorvasztása). Igaz az, hogy a politikai rendszerben valóban komoly demokratizálódás ment végbe, széles társadalmi rétegek kapcsolódhattak be először a közéletbe173 , mely számukra örökre bevésődő szubjektív demokrácia élményt nyújtott, miközben a korábbi elit a háborús szerepvállalása következtében morálisan is leszerepelt és sokuk elmenekülésük révén jelen sem volt az új hatalmi viszonyok kialakításakor. 173 A nyugati mintára a választójogból kizárt nemzetiszocialista vezetőkön túl egyetlen antidemokratikus vonásként kizárt német nemzetiségűek kivételével. 174 HUBAI L. 2006. 59-60. p. Igaz az, hogy e szabadságjogok elvben egy modern tömegdemokrácia alapjai lehettek volna Magyarországon is, de épp a politikai rendszer defektusai miatt a meghirdetett elvek és az érvényesülő gyakorlat csak részben értek össze, ami szerintünk szintén annak a jele, hogy a polgári demokrácia kiépítésére volt érdemi kísérlet, de az nem volt képes stabilizálódni. Tény az is, hogy többpártrendszer volt, de a választások alapján megalakuló kormány összetételét a Szovjetunió elvárásai torzították. A köztársaság 1946 eleji kikiáltása után pedig hiába kapta meg a három legfontosabb országos közjogi méltóságot a Kisgazdapárt s iktatták törvénybe az emberi szabadságjogokat, az elnyomatástól, félelemtől és nélkülözéstől mentes emberi életet, a gondolat és vélemény szabad megnyilvánulását174 : ha a jogállamiságot és önkormányzatiságot még ezzel együtt sem tudták érvényre juttatni helyi szinten, a lakossághoz legközelebb, akkor az a demokratikus intézmények és elvek sérülésének csak még ékesebb bizonyítéka. Akik 1944-től szovjetizálásként tekintenek az eseményekre, azok kétségbe vonják az 1947 előtti demokráciakísérlet részleges sikereit, a társadalom többsége demokrácia iránti elköteleződésének egyértelmű megnyilvánulásait, a demokrata politikusok küzdelmét és példaértékű áldozathozatalát, a demokráciakísérlet létét magát, mely periódus létezésének bizonyítékaként az 1956-os forradalomban is hivatkozási alap és viszonyítási pont volt. A korlátozott polgári demokrácia kifejezés ugyanakkor azt sugallja, hogy korlátok között ugyan, de stabil polgári demokrácia jött létre, mely e fogalom minőségi követelményeinek alapvetően megfelelt. A korlátozott polgári demokráciakísérlet fogalma talán árnyaltabb képet rajzolna, mivel rávilágít arra, hogy a demokráciát nem sikerült még korlátái között sem stabilizálni, az 1945- 277
