Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „Mindenkinek fel kell ébrendi a szivárványos álmokból és a realitásokhoz igazodnia" - Gondolatok az 1945 utáni demokráciakísérletről
ös választást leszámítva folyamatos válsággal küzdött, hiszen nemcsak korlátokkal, de a demokrácia fogalmával összeegyeztethetetlen kudarcokkal is terhelt volt; ugyanakkor azt is jelzi, hogy kedvezőbb környezetben lett volna esély a megszilárdulására, a torzulások korrigálására.175 175 Erre rímelnek egy korabeli politikus, Kovács Imre szavai is: „A háború utáni két és fél éves demokratikus kísérlet felvillantotta a magyar nép politikai tehetségét, bebizonyította érettségét és rátermettségét sorsa irányítására: a 47-es kommunista puccs a biztató indulást letörte. ” „Aki a demokratikus átalakulás kísérletét ki akarja iktatni a történelmünkből, az egyúttal leírja a földreformot és még sok minden olyat, amit a nép érdekében követeltünk és tettünk." Idézi: TÖRÖK Bálint: Mégis szabad választások 1945-47-ben. In: HORVÁTH János (szerk.): Tiltott történelmünk 1945-1947. Budapest, 2006.128-132. p. Az idézett rész helye: 131. p. Kovács Béla 1947. február 25-i elhurcolása pedig már valóban egy olyan, minőségileg is más eseménysor nyitányának tekinthető, mely a demokratikus kibontakozás esélyeinek teljes szertefoszlásához és a demokrácia addig elért vívmányainak lerombolásához vezetett. A fentiek tisztázása azért fontos, mert a fogalomhasználat nemcsak a történészek szűk körű eszmecseréjének, hanem a napjainkban is létező emlékezetpolitikai kísérleteknek és azok nyelvi konstrukciós kereteinek is részévé válik. Az egyes történelmi korszakok meghatározása és megnevezése ezért kulcsfontosságú, hiszen szolgálhatja akár azt is, hogy történelmünk bizonyos fejezeteit kitöröljék, esetleg meghamisítsák, ahogy azt is, hogy hitelesebben ábrázolják az eseményeket, segítve a társadalmi és politikai folyamatok jobb megértését. S ami ennél is fontosabb: Az általunk preferált fogalmak nemcsak azt határozzák meg, hogy miként gondolkodunk az 1945 utáni korszakról, de ezáltal azt is, hogy mit értünk demokrácia alatt, s mit tartunk demokratikus viszonyok között elfogadható jelenségeknek. Történelemtudatunk alakítása így döntően befolyásolja, hogy miként tekintünk jelenünkre, s mit várunk a jövőtől. Történelmi ismereteink csiszolása tehát nem úri passzió, hanem a felelős állampolgári léthez nélkülözhetetlen szabad gondolkodásnak is szilárd sarokköve, mely nélkül nem létezhet stabil polgári demokrácia sem. Minderre tekintettel csak bátorítani lehet e sorok olvasóját, hogy maga is törekedjen magában az érvek és ellenérvek ütköztetése révén a demokrácia fogalmának tisztázására, egyes korszakok jellemzőinek egyéni megítélésére, a demokráciát veszélyeztető, avagy ellehetetlenítő kudarcok meghatározására, saját nézőpont kialakítására! 278
