Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)

TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „Mindenkinek fel kell ébrendi a szivárványos álmokból és a realitásokhoz igazodnia" - Gondolatok az 1945 utáni demokráciakísérletről

A gumikategória jellegből következett, hogy már az 1945-ös választások idején is vál­tozott annak megítélése, hogy a kommunisták szemében a kisgazdák mind reakciósak-e, avagy csak egy részük az.. ,126 „...a reakció erőt vehet rajtunk. Aki nincs a munkásosztállyal, az a munkásosztály ellen van, annak pusztulnia kell. " - írta a vármegyei hetilap már a nyár közepén. Tiszavidék, 1945. július 24. Szervezkedjünk... tanuljunk!; Majd a fővárosi helyhatósági választásokon aratott kisgazda győzelem után ez jelent meg: „Nem egy demokratikus programú párt sikerének örültek. [...] Kellemetlen és kompromittáló lehet, hogy a hétpróbás reakciósok ilyen széles öleléssel próbálják a pártot magukhoz rántani. ” Tiszavidék, 1945. október 11. A pesti választások tanulságai; Később leszö­gezték: „Ez a reakció [...] most a Kisgazdapárton keresztül kívánja a demokrácia adta jogokkal a demokráciát ledöfni." Tiszavidék, 1945. október 14. Vármegye; A kisgazda képviselők egyöntetű reakciósnak bélyegzése a kampány­ban az FKGP táborát összekovácsoló hibának bizonyult az MKP részéről, amit a választási vereséget követően Rákosi is felismert. 1945 novemberétől már a szalámitaktika jegyében tettek különbséget demokratikus kis­gazdák és reakciós jobbszárny között. PALASIK M. 2000.142-143. p. A reakció fogalmán túl is találni példát arra, amikor egy-egy szó közbeszéd részévé vá­lása, elfogadtatása súlyos következményeket vont maga után a fogalomhasználatot elsőre gyanútlanul elfogadókra nézve is. Ilyen volt például 1946-47 fordulóján a Magyar Testvéri Közösség „összeesküvéssé" nagyított koncepciós ügye is, melynek kapcsán megfigyelhető volt, hogy az FKGP azáltal, hogy elfogadta az összeesküvés létét, gyakorlatilag elfogadta azt az értelmezési keretet is, amely lehetőséget biztosított a kommunistáknak, hogy a Kis­gazdapárton belüli jobboldali, avagy kommunistákkal együttműködni nem akaró politi­kusokkal szemben hadjáratot indítsanak. A hónapokon át húzódó ügyben a kisgazdapárt tagjaival és holdudvarához tartozókkal szembeni letartóztatások és erőszakkal kikény sze­ri tett vallomásokra alapozott, folyamatosan lebegtetett újabb gyanúsítások révén, belső ellentétek szításával, a pártból történő kizárások követelésével és a szovjetek külső segít­ségével végül magát az FKGP-t is sikerült lefejezni és részekre robbantani, épp az 1947-es választást megelőző kampányidőszakban. A politikai gőzhenger működésbe lépéséhez azonban kellett, hogy az összeesküvést - mint gondolati keretet - a politikai élet résztve­vőinek többsége első körben hitelesnek és lehetségesnek fogadja el, mely így az egész „koncepció" alapjává válhatott. Ha elfogadjuk, hogy van összeesküvés, akkor már csak az a kérdés, kik esküdtek össze, s utólag nehezebb, szinte már lehetetlen visszalépni ahhoz a kérdéshez, hogy valóban volt-e összeesküvés. A Kisgazdák körében túl kevesen kérdő­jelezték meg az összeesküvés tényét az ügy kipattanásakor, utólag pedig már oly mérték­ben defenzívába szorultak a hatóságok által kreált újabb hamis bizonyítékok súlya alatt, hogy a gondolati keret lecserélése teljesen ellehetetlenült. Az 1945-tel kezdődő korszak sajátja volt az is, hogy nem csak egy-egy részfogalom körül zajlott harc, de magáról a legfontosabb alapértékről, a demokrácia fogalmáról sem sikerült egységes elképzelést körvonalazni, annak ellenére, hogy valamennyi politikai erő demokratikusnak nevezte magát. A koalíciós pártok elvben egyetértettek az ország újjáépítésének, a félfeudális viszonyok felszámolásának és az antifasiszta erők összefogásának szükségességével, hosszú távú prog­ramjaik azonban épp az eltérő demokrácia-felfogásuk miatt összeegyeztethetetlenek voltak. A kisgazdák és a polgárság többsége polgári, vagy sajátosan magyar paraszt-polgári de­mokráciát, a szocdemek távlati célként szocializmust, a kommunisták proletárdiktatúrát 261

Next

/
Oldalképek
Tartalom