Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „Mindenkinek fel kell ébrendi a szivárványos álmokból és a realitásokhoz igazodnia" - Gondolatok az 1945 utáni demokráciakísérletről
Meglepően rövid életű lapok jelentek még meg Jászárokszálláson is, leginkább a munkáspártok kiadásában, melyek súlya azonban nem volt mérhető más városok több évfolyamot megélt hetilapjaihoz.119 119 Jászárokszálláson megjelenő lapok voltak: Új Világ (MKP, 1945); Jászárokszállási Értesítő (1945); Demokratikus Magyar Hírlap (1945); Jászárokszállási SZIM Napló (egy számot élt meg); Jászárokszállási Szociáldemokrata Tudósító (1945. október 21. egyetlen számot élt meg); Jászárokszállási Világ (PDF, 1945. november 3. egyetlen számot élt meg); Jászárokszállási Tudósító (Baloldali Blokk pártjai, 1946. szeptemberben egyetlen számot élt meg); Jász Híradó (MKP jászsági felső járás, 1946. december, egyetlen számot élt meg); Hasonlóan kérész életű volt az SZDP jászberényi választási különkiadásnak szánt alkalmi lapja, a Jászsági Híradó is, mely 1945. november 2-11. jelent meg. 120 A sajtó helyzetéről lásd még: PALASIK M. 2000. 304-305. p. 121 A témával kapcsolatban bővebben lásd: GRAMSCI, Antonio kulturális hegemónia fogalmáról szóló műveit és újabban LAKOFF, George: Don't think of an elephant / Ne gondolj az elefántra! A progresszív gondolkodás nélkülözhetetlen zsebkönyve. Budapest, 2006. művét. Utóbbi többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy ha egy politikai csoportosulás egy másik csoport világnézetének terminusait használja, akkor azzal annak érvényre jutását segíti elő. Az eddig elmondottak egyértelműen tükrözik azt a sajátos helyzetet, hogy a helyi nyomtatott sajtótermékek piaca - bár első ránézésre demokratikus és koalíciós színben tűnhetett fel - erősen a munkáspártok, azon belül is az MKP felé lejtett. A sajtószabadság kiteljesedése és kiegyensúlyozott média pluralizmus ilyen értelemben nem létezett, ami a másik két nagy koalíciós vetélytársat, a szocdemeket és a kisgazdákat is saját lapok indítására késztette. Sajnálatos, hogy erre csak 1946 második felében nyílt lehetőségük, nem sokkal a demokratikus kibontakozás nyílt megtámadása és elsorvasztása előtt. Az 1947- es választások után e pártokkal együtt így lapjaik sorsa is megpecsételődött. Országos jelenség volt, hogy előbb csak fokozatosan háttérbe szorították, majd 1948-tól bíróság elé állították azokat az újságírókat, akik a kommunisták intézkedéseit bírálták.120 Ezen végkimenetel ellenére az 1945-46-os évekre fókuszálva feltétlenül pozitívan értékelendő, és egyértelműen a demokratizálódás irányába mutatott, hogy az MKP mellett két másik riválisa is ki tudta harcolni saját lap (ok) indítását 1946-ra, megtörve a kommunisták megyei sajtóhegemóniáját. Ez a helyzet magában hordozta annak a potenciálját is, hogy az ország gazdasági talpraállását követően, kedvezőbb politikai légkörben egy sokszínűbb és szabadabb sajtópaletta bontakozhatott volna ki. Az, hogy végül nem így történt, nem a sajtó munkásain múlott és nem csökkenti a sajtószabadság terén addig elért, demokratizálódás irányába mutató eredményeket. e/ Közös alapértékek és tiszta közbeszéd A politikai célok elérését előmozdító propaganda hatékonyságát nem csak a közvetítő csatornák birtoklása, hanem a politikai nyelvezetért vívott harc kimenetele is erősen befolyásolja. Az MKP kommunikációjával nem csak tematizálta a közbeszédet, de azt sikerült saját szavai segítségével leírnia. A kommunisták képesek voltak a nyelvi keretek meghatározására, mely azokat a kereteket is megszabta, amelyekben az emberek gondolkodtak.121 Azáltal, hogy saját szavaikkal írták le a világot, a politikai gondolkodást is számukra kedvező mederbe tudták terelni, politikai üzeneteiket, valóságértelmezésüket is hatéko259
