Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „Mindenkinek fel kell ébrendi a szivárványos álmokból és a realitásokhoz igazodnia" - Gondolatok az 1945 utáni demokráciakísérletről
A kommunisták által elfoglalt megyei lap ellensúlyozására az SZDP 1946. június 5-én saját megyei lap indításába kezdett Szolnokmegyei Népszava címmel, mely 1948-as Tiszavidékbe olvadásáig jelentett konkurenciát a kommunisták megyei újságjának. A Tiszavidékhez hasonlóan a függetlenségi front pártjainak, vagy általában „demokratikus" lapoknak titulálták magukat az egyébként többnyire az MKP felé hajló más városi lapok is, így: Jászberény első lapját, az 1945. április 1. és október 28. között megjelenő Jászsági Szabad Népet szintén az MKP indította és használta saját céljaira. Bár névleg idővel a függetlenségi front lapjának mondta magát, stílusa nem változott. Karcagon jelent meg a Karcagi Napló 1945. március 3. és 1948. április 24. között, mint a helyi politikai pártok lapja, a cikkekben azonban érezhetően a Baloldali Blokk, illetve a munkáspártok üzenetei kerültek fő helyre. E folyamat végül oda vezetett, hogy a helyi lapkiadást lényegében kettéosztották: a Karcagi Napló az SZDP hetilapja lett, míg az MKP 1947. október 31-től saját lapot indított útjára Kunsági Hírlap néven118 , 1948. április 23-ig megjelenve. A két újság május 1-re időzítve szimbolikusan nevében is (újra)egyesült, mint Karcagi Hírlap, 1949-ig folytatva megjelenését. gyűlésiemében. [...] a helybeli Kommunista Pártot Fodor János képviselte. [...] Fodor János elvtárs [...] Kérte a Szociáldemokrata Pártot, hogy meneteljenek együtt minden komoly harcban, [...] Bencze elvtárs válaszolva Fodor elvtársnak az együttműködés mellett tört lándzsát és indítványozta, hogy legyen a „Tiszavidék” a két Párt közös orgánuma.” Tiszavidék, 1945. szeptember 16. Szociáldemokrata Párt taggyűlése; Az MKP végül teljesen nyíltan kizárólag saját pártja kampányüzeneteivel szórta tele a lapot. 118 Az MKP helyi sajtóügyeit addig Sas István intézte, akiről két jellemző idézetet közlünk: „Sas Istvánra vonatkozó információnk: Nevezett elvtársunk 1945 augusztus 5. óta tagja pártunknak. A közigazgatásban a szociális titkári ügyek intézésével van megbízva, míg pártvonalon a sajtó ügyek intézésével és a Karcagi Naplónak főszerkesztője. Pártszempontból működése ellen kifogásunk nem merült fel, fiatal fejlődő és jó megbízható elvtársunk. Karcag, 1947. május 30-án.” MNL JNSzML MKP Karcag Városi Bizottsága ir. X. 40/i. 16. ő. e. „Értesítjük az Elvtársakat, hogy af. hó 31-től Karcagon megjelenő „KUNSÁGI HÍRLAP” c. hetilapnál a sajtófelelős teendők ellátásával -főszerkesztő minőségben - Sas István elvtársat bíztuk meg. Sas elvtárs feladata lesz gondoskodni arról, hogy a lap szelleme mindenben megfeleljen Pártunk politikai irányvonalának, valamint, hogy a helyi adottságok szerint legjobban szerkesztett lap teljes mértékben és mindenkor pártpropagandánkat szolgálja. [...I Szolnok, 1947. október 28. Surányi Éva megyei propagandista” Uo. Kisújszálláson látott napvilágot a Népújság 1944. december 30-tól 1949-ig, „Nagykunsági demokratikus hetilap" alcímmel. Bár elvben a Nemzeti Függetlenségi Front pártjainak lapja volt, de egy olyan városban, mely az MKP fellegvárának számított, talán nem meglepő, hogy felelős szerkesztője az a Szűcs Elek lett, akit később kommunista színekben a város polgármesterének is kineveztek. Értelemszerűen ez az újság sem az MKP politikájával szemben volt a legkritikusabb. Mezőtúron 1946. július 19-én jelent meg először és szintén 1949-ig létezett a Mezőtúri Néplap, mint „Demokratikus hetilap". A felsorolt hetilapok közül talán ennek sikerült leginkább megőriznie koalíciós jellegét, amiben valószínűleg a város szociáldemokrata polgármesterének és pártszervezetének lehettek érdemei. A munkáspártok által dominált lappiacon az FKGP csak 1946 októberében jutott önálló lapkiadási joghoz, mégpedig Jászberényben, ahol kommunista város vezetés volt ugyan, de a lakosság többsége kisgazdapárti volt. Az FKGP itt 1948-ig jelentethette meg Jászkürt című lapját. 258
