Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „Mindenkinek fel kell ébrendi a szivárványos álmokból és a realitásokhoz igazodnia" - Gondolatok az 1945 utáni demokráciakísérletről
ál Szabadságjogok és szabad sajtó A korszak fenti negatívumaival szemben pozitívumként emelhető ki a szabadságjogok érvényesülését javító intézkedések sora. Kétségtelen, hogy 1945-1946-ban a zsidótörvények és fasiszta jogszabályok hatályon kívül helyezésével, állam és egyház szétválasztásával, a demokratikus szabadságjogok törvénybe iktatásával - nagyon mélyről indulva - jelentős lépéseket tett Magyarország a demokratizálódás útján. Ugyanakkor természetesen igaz az is, hogy a jogállamiság érvényesítése és a rendőri elfogulatlanság terén tapasztalt és a fentebbi példákkal illusztrált komoly hiányosságok, illetve az 1946. évi VII. törvény elfogadása a demokratikus államrend védelméről sajnálatosan beárnyékolták ezt a folyamatot is. A szabadságjogokkal szorosan összefügg a sajtószabadság kérdése is, melynek jelentőségét jól érzékelteti, hogy a tömegtájékoztatást manapság sokan a „negyedik hatalmi ág"-ként is emlegetik; nem véletlenül, hiszen az a demokratikus nyilvánosság és közszellem kialakításának, vagy épp elsorvasztásának is kulcsa lehet. A sajtó szabadsága tehát az egyik legfontosabb kritériuma minden demokráciának, mert a közügyekről demokratikusan dönteni csak kellően tájékozott emberek tudnak, a választott tisztségviselők elszámoltathatóságát csak az átláthatóság és a széles körű, pártatlan tájékoztatás biztosíthatja. A kor technikai színvonalának megfelelően a rádió és filmhíradó képviselte elektronikus média súlya és szerepe a mainál kisebb, a nyomtatott sajtóé nagyobb volt. JNSZ vármegye példáján értelemszerűen csak a nyomtatott helyi sajtó 1944 utáni diverzitását vizsgálhatjuk. Általánosságban tudható, hogy a lapengedélyezések felett országosan a SZEB116 és a munkáspártok bírtak döntő befolyással, így jellemzően az ő taktikai megfontolásaik határozták meg, mely lapok jelenhettek meg, s azok mennyi nyersanyagként felhasználható, ám csak korlátozottan rendelkezésre álló papírkiutalást kaphattak. saját javukra billenteni, melyhez a belügyminiszteri tárca birtokában egy koncepciós pert használtak fel eszközként. Az FKGP legtekintélyesebb politikusainak eltávolítását azonban így is csak a Szovjetunió színfalak mögötti, illetve Kovács Béla pártfőtitkár elhurcolása esetén nyílt beavatkozásával tudták elérni. A Kovácstól kikényszerített, Nagy Ferenc miniszterelnökre és Varga Béla nemzetgyűlési elnökre terhelő állítást tartalmazó „vallomás" birtokában, a szovjetekkel továbbra is összejátszva már sikeresen emigrációba kényszeríthették e politikusokat is. PALASIK M. 2017. 63-69. p. 116 A SZEB-et azért hozták létre, hogy „szabályozza és ellenőrizze" az 1945. január 20-án, Moszkvában aláírt fegyverszüneti egyezmény pontjainak betartását. Helyi képviseletekkel rendelkezett a megyeszékhelyeken, nagyobb városokban, és az olyan kiemelt jelentőségű vállalatoknál is, mint a vasút. Elnöke Vorosilov marsall volt, akit 1946. február után helyettese, Szviridov tábornagy képviselt ügyvezetőként. A SZEB magyarországi tevékenységének fontosabb jellemzőiről lásd: FOLDESI Margit: A Szövetséges Ellenőrző Bizottság felszámolása Magyarországon. In: FEITL István - IZSÁK Lajos - SZÉKELY Gábor: Fordulat a világban és Magyarországon 1947-1949. Budapest, 2000. 90-97. p. és FÖLDESI Margit: A megszállók szabadsága - a hadizsákmányról - a jóvátételről - Szövetséges Ellenőrző Bizottságról Magyarországon. Budapest, 2009. 117 Az újság balra tolódása kezdetben arra indította az SZDP politikusait, hogy az MKP-val közös lappá tételére tegyenek javaslatot: „Folyó hó 9-én a Szociáldemokrata Párt Szolnoki Szervezete [...] párttaggyűlést tartott a városháza A megyeszékhelyen már 1944 végén újságot adott ki az MKP helyi szervezete Dolgozók Lapja címmel. A december 13. és 1945. január 4. között négy számot megélt újság szerepét 1945. május 1-től a megye legjelentősebb hírlapjává váló Tiszavidék vette át. Bár koalíciós lapnak indult, az őszi választási kampányban fokozatosan a munkáspártok, majd kizárólagosan az MKP szócsövévé vált.117 257
