Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „Mindenkinek fel kell ébrendi a szivárványos álmokból és a realitásokhoz igazodnia" - Gondolatok az 1945 utáni demokráciakísérletről
földosztás a félfeudális viszonyokat számolta fel, s így egy modernizációs folyamat része is volt, ami külön pozitívumaként említhető. 1945 tavaszán a fő különbség nem is a földosztás szükségességében, hanem a megvalósítás kívánatos módozataiban volt az egyes politikai erők szemlélete között. Mivel a földosztást a radikálisabb nézeteket valló kommunista és parasztpárti elgondolás szerint az abban érdekelt társadalmi rétegre, a nincstelen mezőgazdasági munkásokra bízták, akik döntően az MKP és a vele szövetséges NPP elkötelezett hívei közé tartoztak, ezért különös fontosságot nyert, hogy milyen instrukciókkal látták el funkcionáriusaikat, azok miként kommunikálták a jogszabályi rendelkezéseket az egyszerű, tanulatlan embereknek. Erre érzékletes példával szolgál az az eset, amikor a Jászságban a kommunista pártközpont kiküldöttje azzal indította útjára a földosztást levezénylő elvtársait, hogy: „a paragrafusokat nem kell szó szerint figyelembe venni, mert ha a nép érdekeit képviseljük, akkor nincs az a törvény, vagy kormányrendelet, amely ezt keresztül tudná húzni. [...] Népi demokráciában a nép érdekében történő intézkedések mindig törvényerőre emelkednek. "" A jogszabály ennyire szabad értelmezése mellett a törvények tiszteletéről nyilvánvalóan nem beszélhetünk. Ehhez hasonlóan, a jogrenddel szembehelyezkedve jártak el a későbbiekben is, amikor a földosztáskor elkövetett törvénytelenségek felülvizsgálatát tömegdemonstrációkkal és akár fizikai erőszak alkalmazásával is ellehetetlenítették, melyhez a kommunista dominanciájú helyi rendőrség ezen esetekben is asszisztált.100 99 MNL JNSzML MKP JNSZ Megyei ir. X. 40/a. 1. ő. e. 100 Példaként említhető Kisújszállás és Mezőtúr esete. Bővebben lásd: CSÖNGE A. 2011.429-431. p. A jogbiztonság egyik legfontosabb eleme, a magántulajdon tisztelete nem csak a földosztással, hanem az államosítások kelet-európai módszerekkel történő megvalósításával is fokozatosan leépült: A háború utáni újjáépítés szükségessége és a nyersanyaghiány mértéke, továbbá a megszállással és jóvátétellel együtt járó gazdasági terhek a piacgazdaság korlátozását, kötött nyersanyag gazdálkodást tettek szükségessé, mely államosítással párosult, majd tervgazdasággal, végül 1948-at követően a magánszektor szinte teljes leépítésével. A tulajdonjog tisztelete és az államosítások viszonya kapcsán természetesen fontos leszögezni, hogy a háború után Nyugat-Európában is balratolódás volt megfigyelhető a gazdaságpolitikában, nagyvállalatok és nagybankok államosításával, ennek ellenére ezen államoknak összességében erősödött a demokratikus berendezkedésük. Az államosítás tehát önmagában szintén nem ördögtől való eszköz súlyos gazdasági körülmények leküzdésére, s megfelelő alkalmazása nem vonja maga után a demokrácia felszámolását sem. A lényegi különbség kelet és nyugat között 1945-ben a kártalanítás kérdése volt. Angliában például egy munkáspárti kormány államosított különböző szektorokban: előbb a Bank of England, a kórházak és a szénbányák kerültek állami kézbe, majd a nehézipari vállalatok, a közúti, folyami, vasúti közlekedés, és a távközlés. Ugyanakkor az angliai államosítás korlátozott keretek között maradt, nem terjedt ki a gazdaság egészére, így az állami vállalatok az elsődlegesen megmaradt magángazdaság kereteibe illeszkedtek 252
