Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „Mindenkinek fel kell ébrendi a szivárványos álmokból és a realitásokhoz igazodnia" - Gondolatok az 1945 utáni demokráciakísérletről
be. Másrészt, ami döntő különbségnek bizonyult, hogy az angliai államosítás kártalanítás fizetésével együtt történt, tekintettel a magántulajdon tiszteletére.101 101 „ A second feature of British nationalization legislation is its axiomatic insistence on the principle that compensation must be paid for assets transfered from private to national ownership. The importance of this feature cannot be overrated. [...] Another distinguishing feature is the place allocated to state enterprise in the fabric of the national economy; while communist countries have established an all-embracing system of state economy, and private ownership, if admitted at all, is admitted only by sufferance and occupies a subordinate place in the national economy, in Britain the system of private ownership is fully maintained and developed and the corporations owning and managing nationalized industries are integrated into that system as a kind of super-companies." SCHMITTHOFF, Clive M.: The nationalization of basic industries in Great Britain. In: Law and contemporary problems. London, 1951. Vol. 16, Number 4.557- 575. p. Az idézet helye: 566.p. 102 Szolnokon például mind a cukorgyár, mind a papírgyár helyreállításában a munkások érdemeit hangoztatták, míg a termelés megindulásának késlekedéséért a gyárak tulajdonosait kárhoztatták. Tiszavidék, 1945. május 8. Épül a város - dolgozik a munkásság 103 Megjegyzendő, hogy a tulajdonjog szentségének és a jogbiztonságnak az amortizációja már a háború éveiben elkezdődött, leglátványosabban a zsidók jogfosztásával, deportálásával, vagyonuk elkobzásával. Magyarországon ezzel szemben 1945-től kezdődően kárpótlás nélkül államosítottak ipari vállalatokat, bányákat, bankokat egyaránt. Ehhez hasonlóan a földosztás során sem kaptak semmit az igénybe vett földterületek tulajdonosai, pedig a jogszabály részükre kilátásba helyezett bizonyos mértékű, későbbiekben fizetendő kártalanítást. Mindezt tetézték az elkövetett túlkapások és azok utólagos törvényesítései. Az ország nehéz gazdasági helyzetére tekintettel - akár az államosítások, akár a földek igénybevétele esetén - azonnali és méltányos kárpótlás fizetése nyilván nehezen lett volna kivitelezhető. De bármilyen mértékű kárpótlás fizetésére a gazdasági stabilizáció után sem történt semmilyen kísérlet, immáron egyre nyilvánvalóbban politikai okokból is, ami így végeredményben jelentős különbségként rögzült a nyugati típusú államosításokkal szemben. A hitelezés és beruházások állami kontroljával, illetve a háború után csak korlátozottan előteremthető ipari nyersanyagok és vetőmag elosztásával, és általában az elkerülhetetlen nehézségek miatti termeléskiesésből eredő társadalmi elégedetlenség magántulajdonosokkal102 és politikai ellenfelekkel szembeni cinikus pártpolitikai felhasználásával a magánszektor már 1945-től kezdve állandó nyomás alatt tartva, a szövetkezetek és az állami szektor felé lejtő pályán kellett, hogy kibontakozzon. Esély erre is lehetett volna, hiszen 1945-ben még a magánszektoré volt a döntő súly a gazdaságban, de alig néhány éven belül az állami szektor vált elsődlegessé: 1948. március 25-én rendeleti úton államosították a 100 főnél többet foglalkoztató vállalatokat, nyáron az iskolákat, 1949 végén pedig a 10 alkalmazottnál többet foglalkoztató és a külföldi tulajdonú cégeket is, természetesen anyagi ellentételezés nélkül. A hazai államosítások és a földosztás tehát már 1945-től kezdve a magántulajdon jogának sérelmére, kárpótlás nélkül mentek végbe; a különböző törvénytelenségeket pedig olykor erőszakos tömegdemonstrációk kísérték.103 Mindez - a háborús évek előzményeivel párosulva - az élet minden területén magával vonta a jogbiztonságba vetett hit megingását, s előkészítette a terepet a teljes gazdasági szektor állami kontrolljának kiépítéséhez. 253
