Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „Mindenkinek fel kell ébrendi a szivárványos álmokból és a realitásokhoz igazodnia" - Gondolatok az 1945 utáni demokráciakísérletről
lyet megkülönböztettek a közvetlen népuralomtól és az arisztokráciától is, mivel képviseleti demokráciában a nép akaratérvényesítése korlátozott, ugyanakkor képviselőit nem rendi alapon, s nem arisztokratikus, születési előjog alapján, hanem az egész társadalom részvételével megtartott választás útján nevezik ki.81 Ezáltal nem csak a kisebb, társadalmilag homogén, hanem immáron a nagyobb államok lehetséges berendezkedési formáira is mindinkább hatást gyakorolt. Ezen folyamatban az Amerikai Egyesült Államok fejlődése volt sok szempontból példaértékű és hatott vissza az európai fejlődésre.82 81 A modern demokrácia ezzel együtt végleg különvált az ókori demokrácia fogalomtól is, hiszen a közvetlen népgyűlés és egyes hivatalok sorsolása helyébe a választott képviselők általi közvetett hatalomgyakorlást állította. 82 Uo. 89-90. p. 83 S. MAIER, C. 1995. 207. p. 84 Uo. 211-213. p. 85 BRUNNER, O. - CONZE, W. - KOSELLECK, R. (szerk.) 1999.154-156. p. 86 A demokrácia és diktatúra közötti éles határvonal meghúzhatóságának napjainkban is meglévő nehézségére hívja fel figyelmünket egy perui író Mario Vargas Llosa elhíresült kijelentése egy 1990-ben megrendezett és televízióban is közvetített mexikói konferencián arról, hogy szerinte épp Mexikó a „tökéletes diktatúra". Még-A képviseleti demokrácia magával hozta a politikai pártok megjelenését is, melyek tevékenysége kezdetben még csak választási kampányokra, politikusok sokszor informális együttműködésére korlátozódott, majd idővel két választás között is működő, irodákat és szakembergárdát fenntartó, állandó szervezetekké váltak.83 A 19. század végére, 20. század elejére ugyanakkor megerősödtek azok a politikai csoportosulások is, amelyek kiismerve a demokratikus vetélkedés szabályait, demagógiával, militarista-nacionalizmussal, idegengyűlölettel, a társadalmi sérelmekre történő rájátszással, vagy akár fennen hirdetett elitellenességgel, tehát érzelmi alapú politizálással igyekeztek meghódítani a szavazótömegeket. A két világháború között még inkább megfigyelhető volt az a trend, hogy egyes politikai erők a megszerzett hatalmukat arra próbálták meg felhasználni, hogy a népakaratra hivatkozva aláássák a liberális demokrácia intézményeit. Ezen „poszt-demokratikus", autoriter folyamatnak a nácizmus és fasizmus jelentette a csúcspontját.84 Mivel a „nyugati demokrácia" fogalmát a náci Németországban lealacsonyító jelzőként használták, 1945 után, mint szabadelvű jogállami berendezkedést értelmezték újra. Ezzel szemben a szovjet megszállási övezet országaiban ún. „népi demokrácia" alakult ki, ahol ténylegesen egy politikai erő kezében összpontosult végül a hatalom. így válhatott az ezt követő évtizedekben a demokrácia kiüresedett, ellentétes tartalmakkal is megtölthető fogalommá, akár polgári-liberális típusú, akár a szovjetek értelmezésében „magasabb rendű" - valójában diktatúrákká váló - népi demokráciát jelölve.85 A demokrácia lehetséges feltételei az 1945 utáni Magyarországon A demokrácia és diktatúra, vagy akár a valódi és a látszatdemokrácia között olykor elmosódó határvonal86 , illetve a demokratizálódási és visszarendeződési hullámok váltakozása történelmünkben felveti annak szükségességét, hogy megvizsgáljuk, melyek 247
