Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY: Politikai perek Karcagon 1945-1947
melyek a vádlott érdekében íródtak. "151 A Nemzeti Bizottság 1945. szeptember 11-én a Népfőügyészséghez, az Igazságügyi Minisztériumhoz és a Miniszterelnökséghez továbbította az indítványt. Utóbbi annyit válaszolt, hogy az említett ügyben bizonyára fellebbezésre került sor, így az ügyben a NOT hozza meg a végső döntést. így „átiratukkal kapcsolatban intézkedésre nem látok okot. " 151 dr. Kerekesházy József, Erdei Ferenc és Veres Péter leveleire céloz. 152 MNL JNSzML XVII. 26. Kg. Nemz. Biz. ir. 184/NB. 1945. valamint Karcagi Napló, 1946. január 12. sz. 153 Kiss Mihály peranyagához csatolt jelentés. A doktor ekkor már másutt élt, felesége és gimnazista Lajos fia itthon volt. Az idősebb fiú, Töhötöm tüzér-főhadnagy volt, 1948-ban tisztviselő egy textilgyárban. Amikor dr. Kiss Mihályt 1945. december végén szabadon bocsátották, az MKP helyi szervezete megdöbbenéssel tiltakozott, s ez ügyben a Nemzeti Bizottság sürgős összehívását kérte.152 Az eseményről vezércikkben számolt be a Karcagi Napló is, amely ezúttal hozta Szatír Anti „Ngs. Dr. Nyilas Misi úrnak" címzett, „Kedves kiss Misikém!" megszólítással kezdődő levelét. A szójátékból mindenki érthetett, legfőképp a Karcagon tartózkodó Kiss Mihály. Neve 1946 áprilisában ismét az újság címlapjára került, mint olyan személy, aki az Igazoló Bizottság elé áll, s a következő lapszám (1945. május 4.) elégedetten adta tudtul, hogy nem igazolták, sőt az Igazoló Bizottság „tiszti orvosi gyakorlatától örökre eltiltotta, orvosi gyakorlatát 5 évre felfüggesztette és tekintettel arra, hogy az igazolási eljárás során olyan újabb háborús bűncselekmények bizonyítékai is merültek fel ellene, amelyek kimerítik a háborús bűnösséget, ügyét ismét áttették a népügyészhez. " Úgy tűnik, itt tisztáznunk kell néhány dolgot: dr. Kisst nem az Igazoló Bizottság, hanem a népbíróság tiltotta el a közhivatal viselésétől. A lap által emlegetett bizonyítékokról, illetve újabb népügyészi vizsgálatokról nincsen tudomásunk. Egy biztos, dr. Kiss Mihály karcagi pályafutása 1945-ben véget ért. A Magyar Rendőrség Államvédelmi Osztályának egy későbbi környezettanulmánya szerint 1946-ban a Nemzeti Parasztpárthoz csatlakozott153 , de közéleti, főként politikai szerepléséről nincsen tudomásunk. Viszont kedvező kritikákat kapott a néptáplálkozásról írott és a Misztótfalusi Könyvkiadónál 1946-ban megjelent, A betevő falat című könyve, 1948-tól pedig ismét rendszeresen publikált egészségügyi tárgyú cikkeket a Kis Újságban és más lapokban. Karcagról még 1946 körül elköltözött, Miskolcon lett orvos, majd a Borsod Megyei Közegészségtani és Járványügyi Állomás vezető főorvosa, író és a Miskolci Rádió „Buda doktora". 1977-ben hunyt el. Dr. Orosz Pál karcagi plébános perének iratai hiányoznak, karcagi tevékenységét, perének előzményeit és lefolyását azonban a helyi sajtó híradásaiból és a kortárs karcagiak 1990-es évek elején összegyűjtött és kiadott visszaemlékezéseiből nyomon követhetjük. Úgy véljük, a népbíróság elé került személyek közül ő az, akinek ügyét az egyházak ellen indított támadások egyik kirakatperének szánták a feljelentők, és magában is sok mindent elárul a támadásba lendülő Kommunista Párt módszereiről. Orosz Pál (1907-1953) 1934-ben került Karcagra, ahol Szalay László plébános-esperes káplánja volt. A fiatal, energikus pap egyénisége, még inkább ténykedése új színt hozott a város életébe. Munkálkodása nyomán iskola és templom (a Kápolna) építése indult meg 223
