Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY: Politikai perek Karcagon 1945-1947
a déli külvárosi városrészen, a zárdaiskola (ma Zádor Úti Általános Iskola) udvarát telekvásárlással kibővítette, oda lakóépületet és mosókonyhát, Berekfürdőn templomot, papi lakást és egyházi üdülőt építtetett; lelkes patrónusa volt a tanyai iskolák hálózata kiterjesztésének, a régi parókia helyén katolikus gimnázium felépítését tervezte. Felügyelete és aktív közreműködése (adományok, pénzsegélyek szerzése) mellett a Salvator Nővérek a katolikus leányiskolában ingyenkonyhát működtettek. Vezetője volt a katolikus ifjúsági szervezetek helyi csoportjainak, a Szívgárdának, a „Katolikus Legényegyletnek", cserkészparancsnok volt. Az ifjúságot (a szegény gyerekeket) ingyenesen kirándulni vitte, a leány- és legényegyletek munkáján belül rendezvényeket (színielőadásokat, bálokat) szervezett; különösen kedvelte a sportrendezvényeket, amelyeken nézőként mindig jelen volt. A fő hangsúlyt azonban a KÁLÓT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Tanácsa) mozgalom irányítására fektette: az ő szervezőmunkája nyomán épült fel a helyi KÁLÓT székház, amelyet - mint maga monda - Karcag város minden fiatalja részére emeltek. (Az épületet 1942-ben szentelték fel.) Nem csoda hát, hogy a tevékeny, minden megmozduláson jelen lévő, a szegény embereket és azok gyerekeit istápoló pap városzszerte népszerű, megbecsült férfiú lett. (Orosz Pál karcagi ténykedését a már hivatkozott füzetben Gyurcsek János levele foglalja össze, láttatja meg a legjobban.) Politikai nézeteiről nagyon keveset tudunk, és a peranyagok hiányában nem is igen tudhatunk meg többet. A személyét politikai célok miatt bíróság elé állító párt szerint fasiszta beállítottságú, oroszellenes, antiszemita, az őt megvédeni akaró karcagiak szerint a diktatúrát és a terrort elítélő emberbarát. Az 1945 januárjában, a letartóztatott nyilasok ügyében felvett tanúvallomásokból úgy tűnik, a szélsőbal felé kötelezte el magát, és a Magyar Megújulás Pártjával hozták kapcsolatba, de ez nem igazolható.154 1944 őszén Heves községbe a szüleihez utazott, de az orosz előnyomulás miatt visszatérni már nem tudott; csak 1945 márciusában érkezett Karcagra gyalog. Valu Balázs paptársa155 emlékezete szerint itt, az első szentmise bemutatása után közölte vele Szalay László esperes, hogy az új szolgálati helye Egerben, az esperesi hivatalban lesz. Valu Balázs emlékezése szerint ekkor már Tüdős Imre és Kerékgyártó Péter, a Nemzeti Bizottság titkára és elnöke feljelentése nyomán a rendőrség is figyelte, sőt több alkalommal előzetes letartóztatásba helyezte.156 154 MNL JNSzML XXV. 22. NB 253/1945. Sz. Nagy István pere. Nb. 67/46. dr. Vályi Armand perének iratai. Dr. Rimaszombati István ügyvéd Orosz Pált „szélsőjobb irányú" idealistának mondja. 155 KURUCZ István (összeáll.): Dr. Orosz Pál, a karcagiak lelkipásztora: Heves, 1907. Kenézlő, 1953. Miskolc, 1993.18. p. 156 Uo. Ezt az állítást a helyi események és a Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei is alátámasztják. A dolgozat bevezető részében írtuk, hogy a Nemzeti Bizottság összeállításánál a koalíciós pártok delegáltjai mellett az egyházak képviselőit is meghívták: a katolikus egyházközség részéről Szalay László esperes, a reformátusok részéről előbb Papp Béla, ennek lemondása után Bihari István vett részt a Nemzeti Bizottság ülésein. 1945. április 23-án viszont a Magyar Kommunista Párt helyi szervezetének indítványára az egyházak képviselőit kizárták. Április végén, mivel a polgármesteri tisztség és a bizottsági tagság összeegyeztethetetlen, dr. Dósa Balázs lemondott az elnöki posztjáról. Ezt követően, május elején a Nemzeti Bi224
