Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY: Politikai perek Karcagon 1945-1947
A népbíróság 1945. május 25-én hozott ítéletében - első fokon - „dr. Kiss Mihály vádlottat az 1440/1945. M. E. számú rendelet 13. és l.§-ai alapján a Btk. 92., 96., és 99.§-ainak alkalmazásával összbüntetésül 1 (egy) évi börtönre, mint főbüntetésre, továbbá 3 (három) évi állásvesztésre és politikai gyakorlatának ugyanilyen időtartamú felfüggesztésére, mint mellékbüntetésre" ítélte, „egyben a hivatkozott rendelet l.§-ának 8. bekezdése alapján" kimondta, hogy „a vádlott közhivatalra többé egyáltalán nem alkalmazható." Ugyanekkor felmentették „1 rendbeli, a 81/1945. M. E. számú rendelet 15.§-ánakaz 1440/1945. M. E. számú rendelet 10.§-ával beiktatott 6. pontjába ütköző és 1 rendbeli, ugyanazon rendelet 15.§-ának 3. pontjába ütköző népellenes bűntett miatt ellene emelt vád alól. " A bíróság az egy éves szabadságvesztésből - az előzetes letartóztatásban eltöltött idővel - négy hónapot kitöltöttnek vett, kötelezte azonban a vádlottat a bűnügyi költségek megtérítésére. Van még az ítéletnek egy érdekes utasítása (más ügyben nem találkoztam ilyennel): „ez az ítélet -jogerőre emelkedése után - egy Karcagon megjelenő időszaki lapban a vádlott költségén közzététessék. " Kiss Mihály elítéltetését tehát igen sokan várták; az emelkedett várakozásnak akart megfelelni a bíróság az ítélet idézett utasításával. A kihirdetés után a népügyész fellebbezést jelentett be a felmentő rész ellen a Bp. 385.§. l.a. p. alapján a 92.§ alkalmazása miatt súlyosbításért, „egyben kérte az elítélt előzetes letartóztatásának fenntartását az ügy jogerős befejezéséig." A népbíróság a végzésben elfogadta a fellebbezést, s az iratokat a népfőügyészhez felterjeszteni rendelte, valamint fenntartotta az elítélt előzetes letartóztatását az ügy jogerős befejezéséig. A Népbíróságok Országos Tanácsa 1945. december 20-án kelt NOT. III. 1143/1945. szám alatt hozott ítéletében a szolnoki népbíróság ítéletét „a 11. Br. 28.§-ában meghozott anyagi semmisségi ok alapján" megsemmisítette és a vádlott büntetését 9 (kilenc) hónapi börtönbüntetésre szállította le. Az előzetes letartóztatással a kiszabott szabadságvesztés büntetést az Országos Tanács kitöltöttnek vette. Az ítélet egyéb rendelkezéseit helyben hagyta. A NOT kiegészítő indoklása teljes mértékben tisztázta a doktort, akit az ellene felhozott vádakból mindösszesen csak „az 1938-42-es évek közé eső antiszemita írások" publikálása, a Baross Szövetségben vállalt vezető tisztség és az ott elmondott beszéd miatt marasztalták el. A végső leszámolásnak indított per első ítélete (egy év börtön és állásvesztés) keserű csalódottságot eredményezett. Még egy hét sem telt el az 1945. augusztus 25-i ítélethirdetés után, amikor a Szociáldemokrata Párt karcagi szervezete (1945. szeptember 1-jén) indítvánnyal élt a Nemzeti Bizottság felé dr. Kiss Mihály és dr. Vályi Armand népbírósági ítéletének súlyosbítása ügyében.150 A párt tiltakozott a népbíróság bizonyos esetekben túl enyhének tartott ítéletei ellen: „Dr. Kiss Mihály volt tisztiorvos, református egyházi főgondnok, MEP elnök, Baross Szövetség elnök, aki egymaga többet tett a jobboldali, fasiszta eszmék propagálása mellett, mint az összes jobboldali vezetők, 1 évi börtönt kapott. Közhivatali és egyházi állását felhasználva, minden befolyását a fasiszta eszmék terjesztésére használta fel, szóban és írásban. Jobboldali újságírói tevékenységét is csak akkor hagyta abba, amikor erre felsőbb hatósága utasította, azonban kapcsolatait továbbra is fenntartotta Imrédiékkel. Megdöbbentő, hogy a tárgyalás alkalmával a népfőügyész, demokratikus párt vezére, népi író olyan tartalmú levelei kerültek felolvasásra, 150 MNL JNSzML XVII. 26. Kg. Nemz. Biz. ir. 184-945. sz. 222
