Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Iratpusztulások Jász-Nagykun-Szolnok megyében az újkortól a legújabb korig
Főglein Antal országos levéltári főtiszt 1926. május 7-én kelt jelentése szerint a vármegyei levéltár anyaga még az események után hét évvel is meglehetősen rendezetlen állapotban volt. A proletárdiktatúra idején az iratok összehányva, a vármegyeháza három külön termében voltak elhelyezve. Az egyik helyiségben az egykori Jászkun Kerület abszolutizmus korabeli iratait tárolták, ez a szoba azonban a megyeháza román lövetése idején meglehetősen védettnek bizonyult, így a vöröskatonák ide húzódtak vissza, az iratokat pedig kihányták az utcára. Ezen iratok legnagyobb része megsemmisült. Ugyancsak ekkor tűnt el az 1848 előtti polgári és büntető perek iratanyagának egy kisebb része.24 Egy másik, 1929-ben Vígh Endre helyettes vármegyei levéltárnok által készített beszámoló szerint a vörös és román csapatok elvonulása után a megmaradt iratok összetaposva, szétdúlva hevertek a megyeháza padlóján. Az épület mellett az udvaron embermagasságban álltak a széttépett, összehányt, „lerondított” dokumentumok. Ez a jelentés megerősíti az 1926-os felmérést abban a tekintetben, hogy a legnagyobb károsodást a Bach-korszak iratanyaga szenvedte. Emellett régi királyi adománylevelek tűntek el, vagy semmisültek meg. Erről a helyszínen hagyott üres bádogtokok árulkodtak, amikben eredetileg az adományleveleket tárolták. A megmaradt anyag egy részét megrongálták. Ennek egyik legérdekesebb módja az volt, hogy a vörös katonák sok aktáról négy szögletes alakban levágták a bélyegeket. A vármegyeházán található nagy mennyiségű könyvtári anyag is komoly károkat szenvedett.25 A vörösök sok szépirodalmi és történelmi témájú könyvet elégettek vagy elhordták, „köztük a 10 kötetes magyar történelmet is.”26 Természetesen a bevonuló román katonák sem kímélték a vármegyei levéltár iratanyagát. Ok nem annyira a dokumentumok széthordásában, hanem a megsemmisítésükben jeleskedtek. A pusztítás következtében a levéltár leltára és könyvtári jegyzéke is eltűnt.27 Szolnokon a vármegyeitől ekkor még külön működő városi levéltár is komoly veszteségeket szenvedett 1919-ben.28 24 Főglein Antal országos levéltári főtiszt jelentése a Jász-Nagykun-Szolnok vármegye székházában lévő megyei levéltár állapotáról. 1926. május 7. In: FÜLÖP T. (szerk.) 2013. 381-384. p. 25 MNL JNSzML XV. 7. a. Közvetlenül levéltárba utalt iratok gyűjteménye. Általános iratok. (Továbbiakban: KL általános iratok.) Cs. 10a/1926. Vígh Endre válaszai a levéltárat érintő kérdésekre. 1929. október 10. Vígh Endre valószínűleg nem tévedett abban a tekintetben, hogy a Bach-korszak iratanyaga valóban súlyos károkat szenvedett 1919-ben. Ezen időszak forrásainak hiánya azonban mással is magyarázható. A kiegyezést követően ugyanis a közigazgatásban újra pozíciókhoz jutott nemzeti érzésű tisztviselők indulatoktól fűtve, az abszolutizmus iránt érzett gyűlölet kifejezéseképpen pusztítottak el, vagy selejteztek le meggondolás nélkül nagy mennyiségű iratot. CSEH G. 2004. 235. p. 26 Valószínűleg a Szilágyi Sándor által szerkesztett A Magyar Nemzet Története című, valóban tíz kötetet felölelő munkáról van szó, melynek egyes kötetei 1894 és 1898 között jelentek meg. 27 MNL JNSzML XV. 7. a. KL általános iratok. Cs. 10a/1926. Vígh Endre válaszai a levéltárat érintő kérdésekre. 1929. október 10. 28 MNL JNSzML V. 474. a. Szolnok város Polgármesterének iratai. Közigazgatási iratok. 23216/1947. Jelentés a városi levéltár állapotáról. 1948. január 19. E levéltárak helyrehozatala, a megmaradt iratok rendszerezése és megfelelő helyiségekben történő elhelyezése hosszú évek munkájába került. Az elveszett és megsemmisült iratokat azonban már nem lehetett pótolni, így az 1919-es események idején valóban felbecsülhetetlen kár érte megyénk levéltári anyagát. 15
