Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Iratpusztulások Jász-Nagykun-Szolnok megyében az újkortól a legújabb korig
bért herceg királyi helytartó titkárának jászkunokról készített feljegyzéseit szívesen a rendelkezésükre bocsájtja.19 Közvetve, de ezek az esetek is a fontos oklevelek és iratok hiányát szemléltetik. 19 MNL JNSzML IV. 1. a. JKK Közgy. jzkv. 51/1794. 14. p. Vö: Gyárfás István: A jász-kúnok története. I. Kecskemét, 1870. (Hasonmás kiadás. Bp., 1992.) V-VI. p. 20 Eddigi kutatásaim nem terjedtek ki annak a vizsgálatára, hogy más városok levéltárai, a községi irattárak vagy egyéb intézmények (iskolák, jogszolgáltatási szervek stb.) iratanyagai milyen károkat szenvedtek a Tanácsköztársaság és a román megszállás idején. Ennek feltárása a jövő feladata. 21 ROMSICS Ignác: Magyarország története a XX. században. Bp., 2005.129. p. Bővebben lásd: ORMOS Mária: Padovától Trianonig. 1918-1920. Bp., 1983.238-258. p. és 295-329. p.; KEREPESZKY Róbert: Rettenetes rablás. Román megszállás a Tiszántúlon. Rubicon, XXII. évf. (2011) 5. sz. 36-42. p.; Cseh Géza: A román megszállás áldozatai Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. Rubicon, XXII. évf. (2011) 5. sz. 50-51. p. 22 Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története (1876-1990). (Szerk.: FULOP Tamás) Szolnok, 2013.103-105. p. (Az aktuális fejezetet Fülöp Tamás írta.) 23 Uo. 107. p. 1.2. A Tanácsköztársaság és a román megszállás időszaka Az első világháború frontvonalai ugyan nem érintették Magyarország területét, a nagy háborút követő évben mégis jelentős iratpusztulás történt Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. A Tanácsköztársaság hónapjaiban és a román megszállás idején ugyanis nagy mennyiségű irat semmisült meg a szolnoki vármegyeházán és városházán.20 1919. március 21-én megalakult a Forradalmi Kormányzótanács, ezzel kezdetét vette a Tanácsköztársaság időszaka. Április 16-án, a párizsi békekonferencián résztvevő nagyhatalmak jóváhagyásával a román hadsereg megkezdte a Tanácsköztársaság elleni támadását. Május 1-jére az egész Tiszántúlt elfoglalták.21 Május 2-án a proletárdiktatúrával szemben felkelés tört ki Szolnokon, melynek vezetői a régi közigazgatás tagjaiból kerültek ki és a vármegyeházán rendezték be főhadiszállásukat. A felkelést május 3-án leverték az ide vezényelt vörös csapatok, a vezetők nagy része pedig a Tiszántúlra menekült és román fogságba esett. A városban és a megye románok által még el nem foglalt területén megkezdődtek a vörösök megtorló akciói. Közben május 1-jétől a megyeszékhely hosszú hónapokig a Vörös Hadsereg és a román csapatok frontvonalába került. 1919. július 20-án a Vörös Hadsereg Szolnokról indította utolsó, tiszántúli offenzíváját. A támadás rövid időn belül összeomlott, a románok pedig július 29-30-án átkeltek a Tiszán, elfoglalták a megyeszékhelyet és elindultak a főváros irányába. A Forradalmi Kormányzótanács végül augusztus 1-jén lemondott.22 E zűrzavaros időszakban a legsúlyosabb veszteség Szolnokot érte. A románok ágyúzásai és a Vörös Hadsereg hadmozdulatai komoly anyagi károkat okoztak. A Tisza mentén sok lakóház és épület sérült meg, találatot kapott a Vártemplom is. Különösen komoly károkat szenvedett a megyeháza, ahol a Vörös Hadsereg géppuskaállást és óvóhelyet alakított ki a tiszai hídfő védelme érdekében. Egy későbbi alispáni jelentésből kiderül, hogy a harcok alatt a megyeházát a vörös katonák szinte teljes mértékben kifosztották, a lövegek pedig nagyrészt tönkretették.23 Ekkor szenvedett felbecsülhetetlen károkat a vármegyei levéltár állománya is. 14
