Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - BOJTOS GÁBOR: Történetek 1919-ből
mátus lelkész lánya, Tiszai Erzsébet volt. 1920 őszén vette feleségül Debrecenben Bohm Irén Erzsébetet, akitől egy gyermeke született.114 114 Debrecen, házassági anyakönyv, 1902/1920. 115 MNL JNSzML IV. 407. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánjának iratai 27947/1937. Kivonatos jegyzőkönyv Karcag város tanácsának 1918. november 21-én tartott tanácsüléséről. 116 MNL JNSzML IV. 407. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánjának iratai 27947/1937. A máramarosszigeti református líceumban tett érettségi vizsgája után államtudományi oklevelet szerzett. 1912-ben Debrecen város rendőrségének szolgálatába lépett, mint rendőrgyakomok, majd 1914-től I. osztályú rendőrfogalmazóként szolgált. Jász- Nagykun-Szolnok vármegye főispánja kiváló szolgálataira való tekintettel 1916-ban Karcag város rendőrkapitányává nevezte ki. 1918 1918 őszén a hátország egyik fontos feladata a rend fenntartása volt. Olasz már korábban is kísérletet tett arra, hogy a rendőri karhatalmat polgárőrséggel, vagy a felmentett gazdákból szervezett egységekkel megerősítse, ám jelentkezés hiányában próbálkozása eredménytelenül járt. Az egyre feszültebb helyzetet a belügyminiszteri rendelet alapján szervezendő nemzetőrség felállításának kellett volna enyhítenie, ám a létszámra vonatkozó előírás csak súlyosbította azt. A lakosság számarányához mért 5 %-os kötelem Karcagon kb. 1200 főt jelentett (végül 1160 fő legénységgel és 26 tiszttel állt föl), akiknek 30, illetve 40 korona lett a napidíjuk.115 Nyilvánvaló volt, hogy a szükséges összeg előteremtése nagyon nehéz lesz, és az is csak ideiglenesen megoldásként működhet. Olasz ellen ráadásul többen ágáltak, mondván: civilként ne parancsoljon katonáknak. Köztük volt Rimaszombati István, Karcag város jegyzője - majd rövid ideig a helyi nemzetőrség parancsnoka -, aki Tisza-huszárnak, bécsi vaskalaposnak nevezte Olaszt. A személyi ellentéteken túl Rimaszombati a háborús gondolkodást hozta haza: „Gondolkozásra nem sok idő volt. Megszoktuk a harcztér milliónyi veszélyes pillanatait)an: ösztönszerű gondolatvillanás és azonnali cselekvés - életet halált jelentett. Fellépni a tömegszenvedélyek szekerére, megragadni a féket és irányt szabva a menetsebességet lehorgasztani. "116 Három kiragadott eset azért mutatja, hogy Olasz Vilmos ekkor mégiscsak tudott határozottan, bátran dönteni és felelősen viselkedni. Erlich József nemzetőr-szakaszparancsnok szerint a rendőrkapitány erélyes fellépésnek volt köszönhető, hogy 1918 novemberében lecsillapította a bajonettel és botokkal támadólag fellépő tömeget. Erlich „bűne" az volt, hogy próbálta megakadályozni az egyik helyi kereskedő üzletének kifosztását, sikertelenül. Sántha István volt polgármester és Török Vince református lelkész vallomása alapján tudjuk, hogy Olasz „saját élete veszélyeztetésével, személyes bátorságával" mentette ki szorult helyzetéből Sántha Imre takarékpénztári igazgatót, aki éppen a zsoldfizetés késedelmének okait próbálta megmagyarázni a felbőszült és őt agyonveréssel fenyegető tömegnek. A november elején lemondott polgármester, Szentesi Tóth Kálmán és több helyi polgár is 129
