Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - BOJTOS GÁBOR: Történetek 1919-ből
Olasz lélekjelenlétének köszönhette, hogy a felhalmozott élelmiszer-készletek után „nyomozó" tömeg (kb. 7-800 fő) hallgatott a szép szóra és nem kezdett szabad rablásba.117 117 SZENTESI TÓTH Kálmán: Karcag r.t. város polgármesterei. Adatok Karcag város történetéhez. Karcag, 1928. 66-67. p. 118 A fosztogatások ellen Törökszentmiklóson és Bucsatelepen is fellépett. 119 MNL JNSzML IV. 407. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánjának iratai 2461/1921. A források alapján összegzésként megállapíthatjuk, hogy Olasz Vilmos a proletár diktatúráig általános népszerűségnek örvendett és közmegelégedésre működött; őt, mint kiváló tisztviselőt tisztelték és becsülték. 1919 Karcagon alig több mint egy hónapig voltak hatalmon a kommunisták. Azaz ezalatt a kb. öt hét alatt tett olyan lépéseket, intézkedéseket Olasz, amelyek a korábban felhalmozott bizalmi tőkéjét a karcagi hangadó polgárok között folyamatosan erodálták. Elsősorban nem is megbízatásaira (a munkástanács tagja, a direktórium helyébe lépett végrehajtó bizottság tagja, a vörös őrzászlóalj parancsnoka) gondolunk, hiszen számos tanúvallomás igazolja, hogy - mindamellett természetesen, hogy féltette megélhetését, „kenyerét" - ezeket Karcag város „vezető polgárai" biztatására vállalta, akik szerint kötelessége volt minden feladatot elfogadni, hogy a polgárság érdekeit megvédhesse. Olasz indoklása szerint azért nem vált meg állásától „mert előttem csak egy czél lebegett, a már úgy is alásülyedt közbiztonsági állapotokon tehetségemhez képest segíteni és Karczag r. t. város közönségének élet és vagyon biztonságát megőrzeni".118 A vörös uralom egyre erősebb szorítása, a fokozódó erőszak és terror, a túlkapások kezelésének lehetetlen küldetése valószínűleg teljesen kimerítette a rendőrkapitányt. Erről tanúskodik néhány tanúvallomás is: • „lehangoltan és összetörve azt a kijelentést tette, hogy ő nem bírja tovább" - Mándoki Imre gazdálkodó • „nem egyszer tette azt a kijelentést, hogy elviselhetetlen helyzetéből csak öngyilkossággal szabadulhat" - Török Vince református lelkész • „amennyiben sokáig fog még tartani a vörös uralom, és sokáig szekír ózzák még a vörösek, ő vagy megszökik, vagy öngyilkos lesz" - Péntek József közigazgatási tanácsnok • „panaszkodott, ha ezen rendszer hamarosan nem ér véget, szenvedései miatt vagy a megőrüléstől fél, vagy elkeseredésében öngyilkos lesz" - Tóth Kálmán járásbíró, Stanilla Miklós vezető járásbíró, Sturich Dusán119 Végül is a nagyközönség előtt nem maradása, hanem két, a kommunista hatalom végnapjaiban született intézkedése tette visszássá helyzetét. Mindkét döntés tulajdonképpen a feje fölött született, neki csak a végrehajtó szerepe maradt, vagy inkább az sem. Az első esetben a szolnoki pénzügyi népbiztos távbeszélőn követelte Olasztól, hogy a pénzintézeteket és a közpénztárakat szólítsa föl, hogy szállíttassák be a náluk lévő pénzkészletet és értékeket a szolnoki adóhivatalba. A kapott telefonrendelet már Olasz nevével ment ki a bankokhoz, vagy épp a református egyházhoz. A második - az egész várost felbolydító 130
