Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - BOJTOS GÁBOR: Történetek 1919-ből
• „az esetek többségében nem a megbánás és a belátás, s még kevésbé a harcos kiállás, hanem a tagadás és a vádak bagatellizálási, hiteltelenítési technikái kerültek előtérbe" Az imént felsoroltak szinte mindegyikét be tudjuk azonosítani Bubla István esetében. Nézzük először a vádakat, melyeket Berki József főügyész71 előterjesztéséből és a fegyelmi választmány döntésének indoklásából ismerünk: 71 Zrumetzky Viktor (1880-1925) Szolnok város főjegyzője 1912-től, polgármestere 1921 és 1925 között. 73 MNL JNSzML XV. 3. a. Politikai és jóvátétel! vonatkozású iratok gyűjteménye, Alispáni iratok 12178/1922. 74 Kéri Pál (1882-1961) újságíró, a Tisza-per vádlottja. „A roppant műveltségű, mindenhez értő Kéri Pál, kalandok és szerelmi kalandok hőse, esszéista, újságíró, szocialista, forradalmár és a Balkán-háború egykori riportere... ” FALUDY György: Pokolbéli víg napjaim. Budapest, 1989.185. p. 75 Horváth Albert (1872-1924) Szolnok város tanácsnoka, helyettes polgármestere. 76 MNL JNSzML IV. 411. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Közigazgatási Bizottságának iratai 16322/1928. 77 MNL JNSzML XV. 3. a. Politikai és jóvátételi vonatkozású iratok gyűjteménye, Alispáni iratok 12178/1922. • 1919. szeptember közepe óta hivatalában előzetes bejelentés nélkül nem jelent meg, távolmaradásának okát nem közölte • tagja volt a nemzeti tanácsnak, a munkástanácsnak, a proletárdiktatúra alatt a direktórium pénzügyi megbízottja volt: „nagy szolgálatot tett a vallástalanság és a magántulajdon megszüntetésének világfelforgató tanain felépült tanácsköztársaság érdekeinek" • egyike volt Szolnokon a „kommünvilág legexponáltabb vezető embereinek" • a városi tisztviselőtől „elvárható hűséget és a magyar alkotmányra letett esküjét" súlyosan megszegte • csak annyiban kellett volna eltérő magatartást tanúsítania, „amennyiben minden szakszerű élethivatást teljesítő alkalmazott is erre szükségképen kényszerülve volt" • meggyőződéses szociáldemokrata: ezen elvei „merev ellentétben állnak a vallás, a keresztény világrend, a kormányzat, a családi és társadalmi morál alapelveivel" Ezen kívül 1919 őszén Zrumetzky Viktor72 és Tóth Tamás tollából született egy kézirat, amely számos dehonesztáló megjegyzést tartalmazott Bubiéval kapcsolatban.73 A Szolnok és Vidéke lap szerkesztősége végül nem engedte utcára, ám bizonyára széles körben ismertté tették tartalmát. A szolnoki „forradalmárok" között számon tartott Bublát gyáva, törtető, munkakerülő embernek mutatták be, aki jelentős szerepet játszott Harsányi Gyula polgármester erőszakos leváltásában („a novemberi polgármester-ugrasztó gépfegyveres manővernek ő volt a »Kér ipái ja«").74 A fegyelmi eljárás során felvett tanú vallomások közül mindössze Zrumetzky és Horváth Albert városi tanácsos75 vallott Bubla ellen (mindketten neki tulajdonították a következő kijelentést: „Aki pedig a kommunistákkal kibékülni nem tud, az akassza fel magát!"). Ezt követően tekintsük át Bubla reakcióit a fentiekre: Először is leszögezte, hogy az ellene folytatott „hajsza” és „aknamunka" teljesen oktalan és megmagyarázhatatlan.76 Nap mint nap szembesülnie kellett a „legalaptalanabb vádakkal, rágalmakkal, gyanúsításokkal, pletykákkal", vélt barátai, tisztviselőtársai és mások azon igyekezetével, hogy őt tönkretegyék, pellengérre állítsák: „Meg akartak fosztani becsületemtől! Életemre törtek! Életbiztonságomat veszélyeztették!" 119
