Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - BOJTOS GÁBOR: Történetek 1919-ből
Távolmaradását, ennek okát bejelentette és igazolta, hogy hivatalfőnöke beleegyezésével ment Debrecenbe beteg családtagjait meglátogatni és elhalt nővére örökségi ügyét rendezni, ahonnan a román megszállás miatt nem tudott visszatérni Szolnokra. Vagyis az erre vonatkozó vád nem nyert beigazolást, így ezen fegyelmi vétség vádja és következménye alól fel is mentették. 1920 novemberében egy 44 pontból álló listát szerkesztett,77 amelyben részletesen bemutatta 1918-as és 1919-es tevékenységét. Ebben hangoztatta, hogy nem volt kommunista, nem vett részt kommunista mozgalomban, nem veszélyes az államra és a társadalomra, hazafiassága kétségtelen, a magántulajdon híve, a város és tisztviselőtársainak védelmezője, vallásos érzületű, a túszszedés tudtán kívül történt, a proletárdiktatúráról, annak vezetőiről gyűlölettel és megvetéssel beszélt, végül (a 42. pontban), hogy „meggyőződéses szociáldemokrata voltam és vagyok, kit tanulmányok és élettapasztalat győzött meg arról, hogy hazánk boldogulása csak úgy képzelhető el, ha belekapcsolódunk a nyugati népek eszmevilágába és szellemi légkörébe. Ettől vártam és várom ma is hazánk területi integritásának visszaszerzését. " 78 Uo. 79 Bubla vallomásából tudjuk, hogy Ecseki saját zsebre is dolgozott az értéktárgyak rekvirálásakor. MNL JNSzML XV. 3. a. Politikai és jóvátétel! vonatkozású iratok gyűjteménye, Alispáni iratok 12178/1922. Ecseki István (1893- 1920) villanyszerelő, a Szolnoki Munkás-, Paraszt- és Katonatanács tagja, a megyei pénzintézetek egyik biztosa. „Ő vezette a terroristákat és a nyomozó detektiveket rablőhadjáratra, ő záratta a város fogdáiba a legelőkelőbb embereket. " 1920 tavaszán magánlaksértés, zsarolás és személyes szabadság megsértése miatt 3 év fegyházra ítélte a Szolnoki Királyi Törvényszék. 1920. június 11-én hunyt el Jászberényben. Haladás, 1919. október 19.4. p.; MNL JNSzML XXXIII.2. Jászberény, halotti anyakönyv, 337/1920.; MNL JNSzML VII.103.b. Büntetésvégrehajtási törzskönyv, 72/1920. 80 MNL JNSzML XV. 3. a. Politikai és jóvátételi vonatkozású iratok gyűjteménye, Alispáni iratok 12178/1922. Bubla: „Szamuely engem figyeltetett, ellenem adatokat gyűjtött és vésztörvényszék elé akart állítani, mint a proletár érdekek árulóját. ” 81 MNL JNSzML XV. 3. b. Politikai és jóvátételi vonatkozású iratok gyűjteménye, Közigazgatási Bizottság iratai XI. 1670/1928. 82 MNL JNSzML XV. 3. a. Politikai és jóvátételi vonatkozású iratok gyűjteménye, Alispáni iratok 12178/1922. Állításait az ügyében született tanúvallomások döntő része is megerősítette:78 • „mindenki megnyugvással vette Bubla tevékenységét" - Balog Gyula • „neki ilyen bandával kell látszólag együttműködnie, akik lopnak és csalnak" - Hollós Pál • „nem szerette a kommunistákat" - Molnár Demeter • „mindenkor a legnagyobb udvariassággal, készséggel és jóindulattal intézte el ügyünket" - Spett Ernő • „ neki köszönhető, hogy a Tiszavidéki Bank helyiségeit nem vette el Ecseki István " - Konsitzky György 79 • „szociáldemokrata érzelmű, de elítélte a kommunista túlkapásokat" - Krausz Lajos • „saját személyi biztonsága veszélyeztetésével30 védte meg a magánvagyon és a pénzintézetek érdekeit" - Tornyos Ferenc • „mindig elítélőleg nyilatkozott a szélsőséges elemekről" - Scheftsik István81 • „A pénzintézetekre és a vagyonos polgárokra a működése határozottan előnyös és üdvös volt. [...] Tudomásom van arról, hogy a forradalmak ideje alatt az emberek százai keresték fel, polgárok és munkások, és ő mindenkinek ügyes-bajos dolgában a legnagyobb készséggel eljárt, tekintet 120
