Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - BOJTOS GÁBOR: Történetek 1919-ből
miatt - ismét Debrecenbe távozott. A román megszállás miatt azonban hazatérési kísérletei nem jártak sikerrel egészen március közepéig.66 Visszajövetelekor szembesült azzal, hogy nemcsak elindult ellene a fegyelmi eljárás, hanem az alispán 385/1920. számú véghatározata szerint az 1886. XXII. te. 93.§. alapján állásából felfüggesztette és elvonta fizetése egyharmadát is.67 MOLNÁR Miklós: Bolyó Károly találmánya. Fotóművészet, 2002/1-2. Online: http://fotomuveszet.net/korabbi_ szamok/200212/bolyo_karoly_talalmanya?PHPSESSID= (Utolsó letöltés: 2019. október 12.) 66 MNL JNSzML XV. 3. a. Politikai és jóvátétel! vonatkozású iratok gyűjteménye, Alispáni iratok 12178/1922. és MNL JNSzML XV. 3. b. Politikai és jóvátétel! vonatkozású iratok gyűjteménye, Közigazgatási Bizottság iratai XI. 1670/1928. 67 MNL JNSzML XV. 3. b. Politikai és jóvátétel! vonatkozású iratok gyűjteménye, Közigazgatási Bizottság iratai XI. 1670/1928. 68 MNL JNSzML XV. 3. a. Politikai és jóvátétel! vonatkozású iratok gyűjteménye, Alispáni iratok 12178/1922. 69 MATUS László: A Magyar Királyi Államvasutak „ellenforradalmi" konszolidációja. Védekezési stratégiák a Tanácsköztársaság támogatása miatt indított államvasúti politikai eljárásokban. Korall, 71. 2018. 87-102. p. 70 Uo. 88-101. p. 71 Berki József (1851-1924) Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főügyésze 1885-1906 és 1912-1924 között. A fegyelmi vizsgálat lefolytatása több mint egy éven keresztül húzódott. Az időközben Budapesten, Székely Samu ügyvéd alkalmazásában munkát vállaló Bublát a vármegye Közigazgatási Bizottságának fegyelmi választmánya 1921. március 9-én hivatali kötelességeinek megsértése miatt fegyelmileg vétkesnek mondta ki, és ezért hivatalvesztéssel büntette.68 Fellebbezése folytán azonban a belügyminiszter -1922 áprilisában - meghagyta állásában, és 1000 korona pénzbüntetéssel sújtotta. Ekkor úgy nézett ki, hogy Bubla kál váriája véget ért, ám végül „a m. kir. ministertanács 1922. augusztus 18-án tartott ülésén a tényleges szolgálat kötelékéből" eltávolította - hivatkozva az 1920. XI. te. 4. és az 1921. XXXIV. te. 4. §-aira. Bubla két újrafelvételi kérelmét - 1925-ben és 1928-ban - érdemi vizsgálat nélkül elutasították. A tények rideg felsorolása után érdemes megvizsgálni a Bubiéval szemben felmerült vádakat, azok érvényességét, illetve a választott védekezési stratégiát és érveket. Matus László tanulmányában a Tanácsköztársaság támogatása miatt indított államvasúti politikai eljárások alatt használt védekezési módozatokat elemezte.69 Számos ügy áttekintése után Matus a következő - az általunk bemutatott ügyekre is kiválóan alkalmazható - megállapításokat tette:70 • „az ideológiai kurzus alkalmazkodó manipulálásával, konkrétan az igazoltan büntetendő cselekmény relativizálásával el lehetett érni a felmentést" • „a terhelt rendszerint azzal érvelt, hogy a vád konstruált, valójában a feljelentő volt kommunista vagy »konjunktúra ember«, aki magáról próbálja elterelni a gyanút" • sokan „a feljelentés mögött személyes ellenszenvet vagy elmérgesedett viszályt feltételeznek" • „az őszinte feltárás és a szociáldemokrata vagy kommunista politikai identitás következetes képviselete, vagyis magának a fegyelmező politikai diskurzusnak a megkérdőjelezése nem számíthatott semmilyen elismerésre" • „a hangsúly valójában nem a belső, vallott politikai identitáson volt, hanem az államhatalmi ideológia iránti formális lojalitás kondicionálásán" 118
