Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - BOJTOS GÁBOR: Történetek 1919-ből
Az egyre több halálos áldozatot követelő38 összecsapások, tömegoszlatások, a nemzeti tanácsok nehézkessége, pénzügyi problémái, illetve a rend fenntartása céljából felállított nemzetőrség - sok helyen - visszás működése39 miatt az alispán statárium bevezetését kérte a vármegye területére.40 Ennek elutasítása után keserűen jelentette, hogy a vármegyében a „csőcselék azt teheti, amit akar, nincs rendőr, nincs hatóság, nincs bíró, az államhatalomnak nincs semmi tekintélye" A1 lakunk. Magyarország szívében élünk; fajunk színtiszta magyar és mégis halomszámra öli a magyar a magyart." Haladás, 1918. december 8. 2. p. A halottak egyike volt Patai Mihály ácssegéd, akit a sajtó tudósítása szerint a szintén szolnoki Ocsay nevezetű hentes lőtte agyon. Néhány hét múlva korrigálni kellett: „Az az Ócsay, aki Patayt agyonlőtte, az nem is szolnoki lakos és nem hentes, hanem borbély." Haladás, 1918. december 1. 4. p.; Haladás, 1919. január 5. 3. p. 39 Katona Endre megfogalmazása szerint: „... egy másik őrség kellene, amelyik a nemzetőrségtől megvédelmez minket". KATONA E. 1969. 27. p.; A Karcagon felállított 1200 fős, a zsold csökkentése miatt egyre elégedetlenebb nemzetőrség nagy részét csak egy hamis távirattal sikerült leszerelni. MNL JNSzML IV. 407. Jász-Nagykun- Szolnok vármegye alispánjának iratai 27947/1937. 40 MNL JNSzML IV. 407. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánjának iratai 35962/1918. 41 MNL JNSzML IV. 407. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánjának iratai 8725/1926. 42 BÖDŐK G. 2018.114. p. 43 MNL JNSzML V. 617. b. Jászkisér nagyközség iratai, Közigazgatási iratok 199/1921.; VÁRY A. 1993. 70-71. p. 44 Kele József szerint 7-800 főről volt szó. KELE József, 1926. 97. p. 45 „Hát ezekben a kritikus napokban, amidőn a fehéreknek minden erőfeszítésre szükségük lett volna, nemcsak bennünket 1919. március 21-én deklarálták a Tanácsköztársaságot, amely „orosz bolsevik típusú berendezkedést, államvezetést és hatalomtechnikai gyakorlatot valósított meg Magyarországon" A2 Radikális lépéseik - pl. terrorcsapatok bevetése, egyházellenes intézkedések, folytatódó rekvirálások, a magántulajdon felszámolása, az internacionalizmus - miatt gyorsan olvadt a rendszer társadalmi bázisa és támogatottsága. 1919. április végén a román csapatok megszállták a megye tiszántúli részét; ezeket a területeket eszerint alig pár hétig - egy rövid júliusi hatalomváltást leszámítva - kontrollálták a kommunisták. Ettől kezdve a Tisza folyó hosszú hónapokon át határfolyóként szelte keresztül a megyét. A román támadás következtében azonban a Jászság több településéről és Szolnokról is elmenekültek a helyi direktórium tagjai. Erre reagálva Jászkiséren Bornemissza Jenő főjegyző fehér karszalagos rendfenntartó őrséget szervezett. Ezt a visszatérő vörösök ellenforradalmi kísérletnek minősítették, a főjegyzőt Jászladányra hurcolták, majd Breuer István városparancsnok határozatára 1919. május 14-én (az anyakönyv szerint 15- én) kivégezték.43 1919. május 1-jén este - Alexander Imre beszámolója szerint - a „direktórium és a proletár diktatúra egyéb exponensei is megszöktek Szolnokról. Az elnyomatás alól felszab adúlt polgárság, a városban bujkálva visszamaradt tényleges és tartalékos tisztekkel, valamint csendőrlegénységgel együtt alakított egy u.n. »fehér őrséget«44 tisztán azzal a rendeltetéssel, hogy mindaddig míg a Királyi Román Hadsereg a várost megszállja az élet és vagyonbiztonság felett őrködjék és ezt biztosítsa. A megszállás azonban elmaradt és az erről tudomást szerzett vörös hadvezetőség büntető célzattal május hó 3-án az 1. nemzetközi vörös ezredet és egy terror különítményt indított Szolnok ellen útnak és azok május 3-án délután 3-4 óra között a város alá is érkeztek. Erre a váratlan fordulatra és azon oknál fogva, mert a »fehér őrség« tisztán a belső rend megóvására és nem harcászati czélból 114
