Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - BOJTOS GÁBOR: Történetek 1919-ből
alakult,45 az őrség több vezető polgári tagja és résztvevője, valamint a tisztek és csendőrlegénység legnagyobb része, hogy a bekövetkezendő vörös terror elől legalább életét megmentse, a város szélén lévő vashídon fegyvertelenül és önként átkelt a Tiszán s közvetlen a Tisza balpartján álló Királyi Román haderő parancsnokságának védelme alá helyezte magát. S hogy mennyire indokolt volt ezen egyéneknek a város elhagyása azt szomorúan és gyászosan igazolja a Szolnokra visszatért vörösöknek az a minden emberi érzésből kivetkőzött kegyetlen eljárása, mely sok ártatlan polgárt, katonatisztet és csendőrt végeztetett ki. "46 jelentkező tiszteket nem használtak fel és ki, hanem még a saját meglevő csapataiknak a számát is azzal gyengítették, hogy kiküldötték őket a városban bennmaradt vezetők összefogdosására. Nem sokat, de egy pár száz embert igénybevett ez, ami erősen hiányzott a csatából. Tehát a saját erejét nemhogy erősítette volna a jelentkezőkkel, hanem még meg is gyengítette - bosszuállás céljából." KELE J. 1926. 98. p. 46 MNL JNSzML IV. 407. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánjának iratai 10832/1919. A szolnoki halotti anyakönyvben feljegyzett haláleseteket online közzétettük: http://mnl.gov.hu/mnl/JNSZML/szolnok_3 (Utolsó letöltés: 2019. november 14.) 47 A román bombázás áldozatainak névsora: http://mnl.gov.hu/mnl/JNSZML/szolnok_3 (Utolsó letöltés: 2019. november 14.) 48 „július 19-én éjfélkor megszólalnak az összes ágyuk pergőtüzet okádva [...]. E jelenetet, a népnek félelmét és remegését leírni lehetetlen, többen a városban megőrülnek, a legnagyobb fokú idegességbe esnek. [...] A bajt a világítás hiánya csak fokozta u.[gyan]is május 1-től az egész városban a villanyvilágítás betiltva, később a villany telep a románok által összelőve lehetetlen is volt a világítás." Magyar Ferences Levéltár VI. 9. Conventus Szolnok, 90. kötet, Historia Domus, 1919. július 19. 49 MNL JNSzML XV. 3. a. Politikai és jóvátétel! vonatkozású iratok gyűjteménye, Alispáni iratok 12178/1922. A megyeszékhely tehát frontvárossá változott, amelyet folyamatosan lőtt a román hadsereg.47 A végítéletszerűvé váló állapotok48 1919 július végén szűntek meg (?), miután a Vörös Hadsereg offenzívája összeomlott, a román hadsereg pedig átkelt a Tiszán. Az ellenséges megszállás - a vármegye gazdasági kifosztásával, internálással, gyilkosságokkal - egészen 1920 tavaszáig tartott. „Nem tudom okát találni annak, hogy miért folyt és folyik hát ellenem tulajdonképen ez a hajsza és immár két éves aknamunka"- Bubla István története A Tanácsköztársaság bukása után szinte azonnal megkezdődött a rendszer egykori szereplőinek felelősségre vonása. A bírósági ítéletek és internálások mellett igazolási, illetve fegyelmi eljárásokat folytattak le az állami, állam vasúti, vármegyei, városi, községi tisztviselők valamint a tanügyi alkalmazottak körében. Az 1920. évi XI. törvénycikk 4. §-a alapján az 1918. október 31-től a törvény hatálybalépéséig az igazoltan hazafiatlan, társadalomellenes vagy a közerkölcsbe ütköző magatartást tanúsító munkavállalókat el lehetett bocsájtani. Az 1921. évi XXXIV. törvénycikk („az 1921/22. költségvetési év augusztus 1-től december végéig viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról") pedig az 1920. évi XI. törvénycikk 4. §-át terjesztette ki a városi, községi tisztviselőkre és egyéb alkalmazottakra, valamint a hitfelekezeti iskolák tanügyi alkalmazottaira. 115
