Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: „Egy darab Európa a magyar síkság közepén" - A szolnoki Tisza Szálló és Gyógyfürdő megépítésének városfejlesztési aspektusai
fürdőépítési bizottság Horusitzky Henriktől, a Földtani Intézet főgeológusától kért szakvéleményt, aki ekként nyilatkozott a termálvízkút-fúrással kapcsolatban: „Szolnokon körülbelül 200, 600 és 1000 méter mélységekben levő víztartó rétegeket helyeztem kilátásba és biztosítottam az érdekelteket arról, hogy a legmélyebb rétegből 45-50 Cfok körüli hőfokú vizet fognak nyerni". Már javában tartott a szálló és gyógyfürdő építése, amikor a termálkút fúrási munkálatai 1927. január 29-én megkezdődhettek.78 A fúráshoz megépített fatornyot a félig kész fürdőépület előtt állították fel, a fúráshoz pedig egy 40 lóerős gőzgép biztosította az energiát. Két héttel a munkálatok megkezdése után már 200 méternél is mélyebben jártak, majd április 21-én 528 méternél 30-35 °C-os vízadó réteget és éghető gázt találtak. A kút vízhozamát 50 liter/perc-re becsülték, de ezt a fürdő céljaira kevésnek találták, ezért tovább folytatták a fúrást. A fúrási munkálatokat több műszaki probléma is hátráltatta, így a megfelelő vízadó réteg megtalálása elhúzódott. 1928 februárjában a Magyarország című lap arról számolt be, hogy 856 méter mélységben ismét, immár másodszor tört bele a furatba a fúrószár, ami újabb négyhónapos mentési munkát igényelt.79 A cikk szerzője némi pesszimizmussal és malíciával meg is jegyezte: „A vége előreláthatóan az lesz, hogy a fúró vállalat megunja a munkát, s miután már négy vízrétegen áthaladtak, visszatérnek a talált, de keveslett 40 fokos vízhez. Ez a 'fúrási-pech' is késlelteti a fürdő megnyitását. Bár vízvezetéki vízzel már tartottak is próbafürdést, amely kitűnően sikerült, vagy ahogy itt Szolnokon mondják: 'tisztára mosta a város urait' 250 méter mély kutat fúrtak, ahonnan 19°C-os vizet találtak, s 1901-ben ugyanilyen hőfokú vizet kaptak a Nemzeti Szálló Szapáry utca felőli gazdasági udvarán 263 méter mélységből. Ugyanebben az évben fejezték be Kárász Aladár fűrésztelepének artézi kútját az Újvárosban, mely a tulajdonos adatai alapján 252 méter mélységből 20°C-os vizet ad. 1924-ben Tassy Sándor Abonyi út mellett épült tanyáján 323 méteres kutat fúrtak, ahol 18°C-os vizet találtak. S ezeken kívül még a vasútállomáson is volt egy ártézi kút, több rétegből fakadó felszökő vízzel. Vb.: HORUSITZKY Henrik: A szolnoki ártézi kút geológiai szelvénye és ásványvizének vegyi összetétele. In: Hidrológiai Közlöny, 1929. IX. köt. 5-13. p. 78 BARCSIK József: Tisza Szálló gyógyfürdő- és színházépület fűtési berendezéseinek átalakítási munkálatai. In: ZOUNUK. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve (22.) Szolnok, 2007.141-160. p. 79 Magyarország, 1928. február 8.13. p. (Online: https://adtplus.arcanum.hu/hu/ 2018. március 1.) 80 MNL JNSzML V. 400. Szolnok város képviselő-testületének iratai 13294/1927. kgy. sz. 1927. június 28. Az építési munkálatok előrehaladtával kiderült, hogy a tervekben időközben bekövetkezett módosítások és az építési bizottság által előírt többletmunkálatok a beruházás költségeit jelentősen megnövelték, ezért 1927 nyarán a tervező műépítész és a fürdőépítési bizottság jelentésben számolt be a képviselőtestületnek az eredeti tervekhez képest bekövetkezett módosításokról.80 A jelentés szerint „az építkezés megindítása előtt és után olyan kívánságok és gondolatok merültek fel, amelyek ezen komplikált és sokféle célt szolgáló építkezésnek üdvös és hasznos kiegészítésére szolgálnak ugyan, azonban bizonyos nagyobb beépítést eredményeztek, másrészt a tervbe vett munkáknak jobb és értékesebb kivitelét igényelték [...] amelyek végeredményben több költséget okoztak, de értékes és hasznot hozó befektetésekhez vezetnek". Ilyen jelentős módosítást és többletköltséget eredményezett a vízellátási és központi fűtési rendszer kiépítéséből eredő pincerész-megnagyobbítás és alapozás, a szálloda „vigadószerű" felhasználási lehetőségét biztosító belső átépítés, helyiségegyesítés és konyhaüzem-kialakítás, valamint az épület eredeti manzárd-jellegű kiképzésétől való eltérés, illetve ezzel összefüggésben egy erős födémmel létrehozott második szint - melynek eredményeként „az épület jelentősége, monumentalitása lényegesen emelkedett", és a szállodai szobák száma 88
