Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)

TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: „Egy darab Európa a magyar síkság közepén" - A szolnoki Tisza Szálló és Gyógyfürdő megépítésének városfejlesztési aspektusai

23-ról 28-ra növekedett, s így az emeleti szobák értékesebbek lettek - megépítése. A kivi­telezés során a város vezetése költségcsökkentési célból egyelőre letett arról, hogy a fürdő mellé úszócsarnok is épüljön, de az épület kialakítását úgy tervezték, hogy „a fürdőnek olyan módozata épüljön fel, amelynél az úszócsarnok későbben is szervesen hozzáépíthető legyen". Az iszapfürdő részleget a tervek átalakítása során a termálfürdő mellé helyezték el, ami erősítette a létesítmény gyógyfürdő-jellegét. A kivitelezés során megnövelték a fürdőme­dencék alapterületét és 11-ről 14-re emelték a kádfürdők számát, amelyből 3 kádfürdőt - a népfürdő helyett - a szélesebb közönség számára kívántak biztosítani. A megnagyobbí­tott és reprezentatív kialakítású szállodai éttermet bálok és „mulatságok" megrendezésére is alkalmassá tették, s az ilyen rendezvények esetére a folyó felőli, eredetileg árkádosra tervezett rész beépítésével egy kisebb éttermet is kialakítottak, amely felett egy kertre néző emeleti étkezőteraszt is létesítettek. Az épület szerkezetének ilyetén átalakítása a Tisza­­parti homlokzat jelentős növekedését eredményezte. Ugyancsak a beruházás költségeit növelte, hogy az építő bizottság „kerti mozgókép elő­adások rendezhetése céljából a terasz mögötti tetőtérben tűzbiztos vetítő kamra létesítését" írta elő, míg a gyógyfürdő részlegben új - elektromos és fénykezelési gyógyászati berendezések elhelyezésére alkalmas - orvosi helyiségek, laboratóriumok kerültek kialakításra. A für­dőrész nagycsarnoka felett az eredeti függesztett „rabitz" födém helyett önhordó vasbeton födémet készítettek, amely az épület tagolt szerkezetét is tovább erősítette, és a korábbi tervek szerinti cserépfedést is a drágább, de modernebb „eternit" tetőhéjazatra cserélték. Az épület szerkezetén bekövetkezett változtatások és a nagyobb méretű bálterem kialakí­tása a fűtési és légtechnikai berendezések módosítását is maga után vonta, hiszen „míg abban az esetben, ha ezek a helyiségek csak hangverseny vagy bál céljára szolgálnak, elegendő[...] előmelegített levegőt nyomni a terembe, a romlott levegőnek külön elvezetése nélkül, addig abban az esetben, ha ezen helyiségekben nagyobb számú közönség étkezik és dohányzik, szükséges az el­romlott levegőnek az elszívásáról is gondoskodni". Az ártézi kút egyelőre eredménytelen fúrási munkálatai a vízellátás rendszer kiépítését ugyancsak megdrágították, míg a csatorna­rendszer kialakítása szintén bonyolultabbnak bizonyult, mint eredetileg tervezték. Az építési bizottság ezért javasolta, hogy a „a többlet beépítés folytán előálló 71.360 pengő és az épület gazdagabb és tökéletesebb kivitelezése szükségeinek kimutatott 64.513 pengő4 fillér" összeg­gel a szálloda és fürdő beruházás összesített költségvetését 935.526 pengő 15 fillérre módo­sítsák. Ám az előterjesztés szerint ehhez még hozzáadódott további nem építési jellegű költség is, úgy, mint a vendéglő tűzhely- és hűtő berendezéseinek 5.440 és 4.900 pengős ki­adása, a kerítés és kertrendezés, illetve egyéb előre nem látható költségekre tervezett 5.887 pengő 3 filléres kiadás, valamint a szálloda és étterem lámpáira tervezett mintegy 12.000 pengős költség. A képviselőtestület - a Speyer-féle külföldi kölcsön fedezetére - egyhangú­lag jóváhagyta a beruházási összeg 963.653 pengő és 18 fillérre történő növelését, de azzal a kitétellel, hogy „a szóban lévő épületnél a jelzett költségeken felül több költség már semmiféle körül­mények között sem merülhet fel és ezen épület az említett költségeknek keretén belül feltétlenül elké­szítendő". Szolnok város képviselőtestülete - a fürdőépítési bizottság javaslata alapján - döntött továbbá arról is, hogy az új épület a ,Jisza szálló és gyógyfürdő elnevezést nyerje". Nem sokkal a kivitelezési költségek jelentős felemelése után Bohm Henrik és Hegedűs Ármin tervezőmérnökök az építkezés során felmerült többletmunkálatok miatt újabb be­89

Next

/
Oldalképek
Tartalom