Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: „Egy darab Európa a magyar síkság közepén" - A szolnoki Tisza Szálló és Gyógyfürdő megépítésének városfejlesztési aspektusai
illetve a társadalom szélesebb rétegei számára váltak elérhetővé az immár nem csupán gyógyulni vágyó vendégeket váró fürdőhelyek és gyógyfürdők. Ám 1920 után az egykor kedvelt fürdőhelyek felkereséséhez már nemcsak hosszú utazásra, hanem határok átlépésére, útlevélre és valutára is szükség volt, hiszen a hajdani leghíresebb felvidéki és erdélyi gyógyfürdőink - így például Trencsén-Teplic, Szilács, Pöstyén, Herkules- és Tusnádfürdő - az új országhatárokon kívülre kerültek. Az 1920-as évek elején így az üdülni vágyó társadalmi rétegek számára a Balaton mellett a hazai fürdőhelyek közül elsősorban a rangos fővárosi fürdők - a Rudas, a Gellért, a Széchenyi, a Hungária, a Lukács, valamint az új élménynek számító és egyre népszerűbb strandfürdők, mint a Palatinus - álltak rendelkezésre. A budapesti fürdőfejlesztések összehangolása, a szolgáltatások színvonalának biztosítása érdekében létrehozták a Fővárosi Gyógyfürdő Bizottságot, a fürdők iránti kereslet növelésére pedig egységes és átgondolt fürdőpolitikát alakítottak ki, melynek részét képezte, hogy a gyógyfürdők és gyógyvizek használatát bevonták a táppénzes ellátás körébe.51 Regionális szinten hiába rendelkezett már számottevő történelmi hagyományokkal néhány hazai gyógyfürdő - Hévíz, Balatonfüred,52 vagy éppen Eger - annak érdekében, hogy az új határokon belül a fővároson kívül is pótolni lehessen az utazni vágyó, gyógyfürdők iránt érdeklődő kül- és belföldi vendégek igényeihez igazodó fürdőszolgáltatások körét, a megmaradt országrészeken új balneológiái idegenforgalmi infrastruktúra, valamint új gyógyfürdő turisztikai célpontok kiépítése, népszerűsítése vált szükségessé. A magyarországi fürdőkultúra, gyógyfürdők és ásványvizek népszerűsítésére 1925-ben egy nagyszabású nemzetközi fürdőügyi kiállítás és konferencia megrendezéséről is döntöttek.53 51 WIRTH István: Fürdőkultúra. Szent István Egyetem, 2011. 103. pp. Hivatkozott rész: 95-97. p. (Online: https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0019_furdokultura/index.html 2018. július 24.) 52 HALÁSZ Imre: Gyógyfürdők és gyógyulni vágyók a Dunántúlon a tömegturizmus kialakulása előtt. In: Fürdőkultúra és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete. Rippl- Rónai Múzeum Kaposvár, 2015. 95-110. p. 53 A József Ferenc főherceg védnökségével megrendezendő kiállítást eredetileg 1927-re tervezték, de finanszírozási és szervezési problémák miatt a rendezvényt későbbre halasztották. Újság 1925. december 3.5. p. (Online: https://adtplus.arcanum.hu/hu/ 2018. február 23.) Az idegenforgalom helyzetét vizsgáló korabeli elemzések nemcsak komoly „közigazgatási, közművelődési, közgazdasági, szociálpolitikai, külügyi" jelentőséget tulajdonítottak az ágazat fejlesztésének, de egyaránt fontosnak tartották a belföldi turizmus növelését és a külföldi vendégek Magyarországra csábítását is: „Megmutassuk-e hazánk kincseit, természeti szépségeit saját fajtánknak, kedvet csináljunk-e a vidéknek ahhoz, hogy látókörét tágítsa? Erdemese arról gondoskodni, hogy nemzeti sajátságainkat a külföldi utasközönség minél előnyösebb körülmények közt megismerhesse, vagy nem tartjuk szükségesnek, hogy a külföld figyelmét hazánk kulturális haladására, a természeti szépségeire, valamint nemzeti sajátosságainkra felhívjuk. Kínálkoznak e téren új pénzkereseti lehetőségek vagy nem? Sokan talán elutasító mozdulattal felelnek ezekre a kérdésekre. Eleve nem bíznak a külföld komoly érdeklődésében, félnek talán attól, hogy a kis Magyarországnak nem lesz tartós vonzóereje és félnek talán attól is, hogy túl sok akadályt kell leküzdeni addig, míg idegenek nagyobb számban érdeklődnének hazánk iránt. Megbízhatatlan idegen elemek beszivárgásától is tartanak egyesek és erre való utalással fenntartandónak vélik azokat a szigorú korlátokat, melyek a határokon ma fennállanak s melyekben egyes vezércikkírók a Magya79
