Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)

TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: „Egy darab Európa a magyar síkság közepén" - A szolnoki Tisza Szálló és Gyógyfürdő megépítésének városfejlesztési aspektusai

rországra irányuló idegen áramlat egyik legnagyobb gátját vélik látni. ".^ Az 1920-as évek köze­pére létrejött az idegenforgalmi érdekeltségek szövetsége, „melynek célja Budapest és Ma­gyarország természeti szépségeinek, gyógyító kincseinek, kulturtényezőinek, ipari és kereskedelmi érdekeinek a legszélesebb körben való ismertetése". A hazai turizmus fejlesztésével a szövetség el kívánta érni, hogy a megmaradt országrészben élők „minden hazai értéket megismerjenek, megbecsüljenek és használjanak és ezzel a lehető maximumra fokozódjék a belső vándorforgalom", valamint ösztönözni kívánták, hogy „az elszakított országrészekben a mai Magyarország értékei iránt az érdeklődést" állandóan fenntartsák, és a határon túl rekedt magyarsággal a kapcso­latokat szorosabbra fűzzék. Mindemellett célul tűzte ki a szövetség, hogy a határon kívü­liek érdeklődését is felkeltsék „hazánk nagy értékei iránt" és „rábírják a külföldieket arra, hogy hazánkat minél többen meglátogassák és ezzel Magyarország is belekapcsolódjék a nemzetközi ide­genforgalomba". A sikerek elérése érdekében alapvető szükségletként fogalmazódott meg az idegenforgalomban érdekelt gazdasági társaságok, vállalkozások és szakmák (szállo­dák, vendéglők, kávéházak, gyógyfürdők, szanatóriumok és gyógyintézetek, utazási és idegenforgalmi irodák, közlekedési vállalatok stb.) érdekeinek és álláspontjának össze­hangolása, az ágazat stratégiai igényeit alátámasztó, fejlesztési irányait meghatározó hazai és nemzetközi statisztikai adatok gyűjtése és elemzése, az intenzív hazai és nemzetközi propagandatevékenység támogatása, a szakmai kapcsolatok és ismeretek népszerűsítése és szélesítése, továbbá a különböző közlekedési ágazatok és vállalatok tevékenységének összehangolása. Az 1920-as évek második felétől - felismerve az idegenforgalomban rejlő gazdasági és településfejlesztési lehetőségeket - több magyarországi városban is megkezdődött a tu­rizmus tudatos fejlesztése, a közlekedési, elszállásolási és szolgáltatási feltételek javítása. Ebben jelentett komoly lehetőséget az évtized közepétől mind több törvényhatósági jogú és rendezett tanácsú (megyei) város által igényelt külföldi hitel. A Speyer-kölcsönöket igénybe vevő magyarországi városok ambiciózus terveket dolgoztak ki fejlesztési elkép­zeléseik megvalósítására, a felvett kölcsönt pedig sokrétű, elsősorban infrastrukturális, kommunális és közösségi beruházásokra kívánták fordítani.55 A városfejlesztési koncep­ciók meghatározó része pedig közvetve és közvetlenül is az idegenforgalomhoz kapcso­lódott, így a külföldi kölcsönből a megyei városok az infrastruktúra-fejlesztések mellett fürdőépítésre, valamint vendéglő és bérház építésére is kívántak áldozni. A Speyer-köl­­csönből a megyei jogú városok közel 1,5 millió pengőt terveztek fürdőépítésre elkölteni, és e jövedelemszerző közegészségügyi beruházás lehetőségével Békéscsaba, Kiskunfélegy­háza, Miskolc és Szolnok is élni kívánt. Az idegenforgalmi célú fürdőfejlesztés a Speyer­­kölcsönök révén és attól függetlenül is több vidéki nagyvárosban napirendre került. Miskolcon 1923-ban alakult meg a Miskolci Erzsébet Fürdőrészvénytársaság, amelynek célja egy modern közfürdő létesítése volt, míg a külföldi kölcsön révén nyílt meg a város lehetősége arra, hogy a közgyűlés felvásárolja a Görömböly-tapolcai gyógyfürdő részvé­nyeit.56 Az 1920-as évek közepén pedig országos szinten is központi kérdéssé vált a Mis­54 BOGSCH Aladár: Az idegenforgalom kérdéséről. In: Vasúti és Közlekedési Közlöny 1925.48. sz. 484-486. p. (On­line: https://adtplus.arcanum.hu/hu/ 2018. április 2.) 55 FÜLÖP T. 2017/2. 91-95. p. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom