Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: „Egy darab Európa a magyar síkság közepén" - A szolnoki Tisza Szálló és Gyógyfürdő megépítésének városfejlesztési aspektusai
rországra irányuló idegen áramlat egyik legnagyobb gátját vélik látni. ".^ Az 1920-as évek közepére létrejött az idegenforgalmi érdekeltségek szövetsége, „melynek célja Budapest és Magyarország természeti szépségeinek, gyógyító kincseinek, kulturtényezőinek, ipari és kereskedelmi érdekeinek a legszélesebb körben való ismertetése". A hazai turizmus fejlesztésével a szövetség el kívánta érni, hogy a megmaradt országrészben élők „minden hazai értéket megismerjenek, megbecsüljenek és használjanak és ezzel a lehető maximumra fokozódjék a belső vándorforgalom", valamint ösztönözni kívánták, hogy „az elszakított országrészekben a mai Magyarország értékei iránt az érdeklődést" állandóan fenntartsák, és a határon túl rekedt magyarsággal a kapcsolatokat szorosabbra fűzzék. Mindemellett célul tűzte ki a szövetség, hogy a határon kívüliek érdeklődését is felkeltsék „hazánk nagy értékei iránt" és „rábírják a külföldieket arra, hogy hazánkat minél többen meglátogassák és ezzel Magyarország is belekapcsolódjék a nemzetközi idegenforgalomba". A sikerek elérése érdekében alapvető szükségletként fogalmazódott meg az idegenforgalomban érdekelt gazdasági társaságok, vállalkozások és szakmák (szállodák, vendéglők, kávéházak, gyógyfürdők, szanatóriumok és gyógyintézetek, utazási és idegenforgalmi irodák, közlekedési vállalatok stb.) érdekeinek és álláspontjának összehangolása, az ágazat stratégiai igényeit alátámasztó, fejlesztési irányait meghatározó hazai és nemzetközi statisztikai adatok gyűjtése és elemzése, az intenzív hazai és nemzetközi propagandatevékenység támogatása, a szakmai kapcsolatok és ismeretek népszerűsítése és szélesítése, továbbá a különböző közlekedési ágazatok és vállalatok tevékenységének összehangolása. Az 1920-as évek második felétől - felismerve az idegenforgalomban rejlő gazdasági és településfejlesztési lehetőségeket - több magyarországi városban is megkezdődött a turizmus tudatos fejlesztése, a közlekedési, elszállásolási és szolgáltatási feltételek javítása. Ebben jelentett komoly lehetőséget az évtized közepétől mind több törvényhatósági jogú és rendezett tanácsú (megyei) város által igényelt külföldi hitel. A Speyer-kölcsönöket igénybe vevő magyarországi városok ambiciózus terveket dolgoztak ki fejlesztési elképzeléseik megvalósítására, a felvett kölcsönt pedig sokrétű, elsősorban infrastrukturális, kommunális és közösségi beruházásokra kívánták fordítani.55 A városfejlesztési koncepciók meghatározó része pedig közvetve és közvetlenül is az idegenforgalomhoz kapcsolódott, így a külföldi kölcsönből a megyei városok az infrastruktúra-fejlesztések mellett fürdőépítésre, valamint vendéglő és bérház építésére is kívántak áldozni. A Speyer-kölcsönből a megyei jogú városok közel 1,5 millió pengőt terveztek fürdőépítésre elkölteni, és e jövedelemszerző közegészségügyi beruházás lehetőségével Békéscsaba, Kiskunfélegyháza, Miskolc és Szolnok is élni kívánt. Az idegenforgalmi célú fürdőfejlesztés a Speyerkölcsönök révén és attól függetlenül is több vidéki nagyvárosban napirendre került. Miskolcon 1923-ban alakult meg a Miskolci Erzsébet Fürdőrészvénytársaság, amelynek célja egy modern közfürdő létesítése volt, míg a külföldi kölcsön révén nyílt meg a város lehetősége arra, hogy a közgyűlés felvásárolja a Görömböly-tapolcai gyógyfürdő részvényeit.56 Az 1920-as évek közepén pedig országos szinten is központi kérdéssé vált a Mis54 BOGSCH Aladár: Az idegenforgalom kérdéséről. In: Vasúti és Közlekedési Közlöny 1925.48. sz. 484-486. p. (Online: https://adtplus.arcanum.hu/hu/ 2018. április 2.) 55 FÜLÖP T. 2017/2. 91-95. p. 80
