Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: „Egy darab Európa a magyar síkság közepén" - A szolnoki Tisza Szálló és Gyógyfürdő megépítésének városfejlesztési aspektusai
tározó szerepet játszott a modern közlekedési eszközök - a személy gépkocsi, az autóbusz, valamint a repülőgép - megjelenése, amely nemcsak személyesebbé és rugalmasabbá tette az utazást, de amelyek segítségével a korábban nehezen megközelíthető, még a kontinensen belül is egzotikusnak számító úticélok is elérhetőbbé váltak.48 A két világháború közötti évtizedekben a turizmus mind szélesebb rétegek számára vált vonzóvá, az utazás a jómódú társadalmi rétegek életformájává vált. 1920 után mind több európai kormányzat ismerte fel a nemzetközi és belföldi turizmus nemzetgazdasági jelentőségét, így egyre több országban kezdték meg munkájukat, az intenzív propagandatevékenységet, illetve az ágazati statisztikai adatfelmérést végző állami idegenforgalmi szervezetek. Magyarországon az első állami idegenforgalmi szervezetet, az Országos Idegenforgalmi Irodát 1918-ban hozták létre, majd egy évtizeddel később, 1928-ban létrejött az Országos Idegenforgalmi Tanács, egy évvel később pedig megalakult a Parlament Idegenforgalmi Bizottsága is, jelezve, hogy a turizmus ágazatnak - bevételteremtő és országimázst közvetítő képessége révén - az állam is egyre nagyobb jelentőséget tulajdonított. 48 LENGYEL Márton: A turizmus általános elmélete. Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája, Bp., 2004. 525. pp. Hivatkozott rész: 28-29. p. 49 A szórakozóhelyek. In: VIDOR Győző (szerk.): Szolnok. Fejezetek a város múltjából. Szolnok, 1927. 68-74. p. 50 KOVÁCS Alajos: Szolnok város népességének összetétele. In: Magyar Statisztikai Szemle, 1932. évf. 5. sz. 327- 345. p. Szolnok esetében az 1910-es évekre - a város közlekedési, kereskedelmi és forgalmi szerepköréből adódóan - a szállásadással és vendéglátással kapcsolatos tevékenység már jelentős hagyományokkal bírt, a városnak több szállodája és étterme is volt, a társasági életnek - társadalmi rang és hovatartozás alapján - több közkedvelt színtere is volt, amelyeket azonban „a háború hosszú tartama és katasztrofális vége, a forradalom pusztító orkánja és a kommün és román megszállás kiheverhetetlennek látszó csapásai" jórészt tönkretettek, „az országos gyász és a családok gyásza megölte a lelkeket, megölte a szórakozási vágyat".49 Az 1920-as évektől tapasztalható konszolidáció és fellendülés új társadalmi igényeket is hozott, ami az idegenforgalomból származó bevételek és az ágazatban foglalkoztatottak számának növekedésében is megmutatkozott. Az 1930-as évek elejére - a beruházásoknak és átalakuló szerepkörnek is köszönhetően - a város dinamikusan növekvő lakosságszáma mellett a népesség foglalkoztatási szerkezetének átalakulása is felgyorsult, a szálloda- és a vendéglátóiparban foglalkoztatottak száma Szolnokon elérte a 264 főt.50 A városfejlesztési elképzelések körében 1925 után Szolnokon is jelentős hangsúlyt kapott az idegenforgalom, amelynek irányát a város adottságai alapján, a korszakra jellemző társadalmi igények, illetve a hazai és nemzetközi turisztikai trendek mentén igyekeztek kijelölni. Magyarországon az első világháborút követően - a háborús veszteségek, az elhúzódó gazdasági stabilizáció, az infrastruktúra hiányossága, illetve a nemzetközi elszigeteltség miatt - a turizmus fellendülésére az 1920-as évek második felétől kerülhetett sor. A Monarchia felbomlása és a trianoni békeszerződés következtében a korábbi „belföldi" turizmus számos nagymúltú és kedvelt helyszíne - a tengeri fürdőhelyektől a magas hegyeken át a gyógyfürdőkig - elveszett, vagy nagyon nehezen vált elérhetővé az utazni vágyók számára. A továbbra is vonzó főváros mellett az utazási célok között egyre népszerűbbé, 78
