Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - SEBŐK BALÁZS: A munkásőrség első évei Szolnok megyében
rületén még mindig csak Szolnokon, az 1. századnál folyt kiképzés, hiszen eddig az időpontig csak ezt az alakulatot fegyverezték fel, illetve szervezték meg. A szolnoki 1. század munkásőrei - az anyagkarbantartás mellett - pisztoly, géppisztoly és golyószóró szétszedését, illetve összerakását gyakorolták, de a megyei parancsnok beszámolója szerint ezeket a fogásokat sem sikerült még teljes mértékben elsajátítani.10 10 MNL JNSzML XXXV. 23. f. 4. d. 1957. Jelentés a Munkásőrség Országos Parancsnokságának (Kiképzési Osztály). 1957. március 27. 11 MNL JNSzML XXXV. 1. f. III. fcs. 1957.23. ő. e. MSZMP Szolnok Megyei Párt Végrehajtó bizottságának üléséről készített jegyzőkönyv. 1957. szeptember 20. Jelentés a Munkásőrség helyzetéről. A Szolnok megyei munkásőr egységek felállítása és személyi állománya A párt új fegyveres erejének felállításakor a megyei létszámot kezdetben 1067 főben adták meg az országos központból. Ezen elgondolás alapján a Munkásőrség alakulatainak Szolnok megyei diszlokációja a következőképpen nézett volna ki: Szolnokon egy zászlóalj, a megye további hat jelentősebb településén - Jászberényben, Törökszentmiklóson, Kunhegyesen, Tiszafüreden, Karcagon és Mezőtúron - pedig egy-egy munkásőr század alakult volna, egyenként 3-3 szakasszal. Ezt az elosztást kérte módosítani a megyei pártvezetés arra hivatkozva, hogy jelentős városok és járások maradtak volna munkásőr erő nélkül. Az átszervezési javaslatok egy részét támogatták az országos parancsnokság részéről is, míg más javaslatokat elvetettek. A változások között a legjelentősebb talán az volt, hogy Tiszafüred helyett Kunszentmártonban hoztak létre önálló munkásőr századot, míg a maradék tiszafüredi alakulatot Kunhegyesnek rendelték alá. Továbbá a vidék javára lecsökkentették a szolnoki zászlóalj állományát két századra, míg Jászapáti járásban újabb két munkásőr szakaszt állítottak fel, amelyet viszont alárendeltek a jászberényi századnak, amivel Jászberényben jött létre a legerősebb önálló munkásőr század, amely alá három jászberényi és két jászapáti szakasz tartozott. Egyelőre nem sikerült viszont kiharcolni, hogy a szolnoki, a jászapáti és a tiszafüredi járás önálló alakulatot kapjon, illetve hogy az átalakítások ellenére a Szolnok városi zászlóalj három százados maradhasson. Ehhez jött még, hogy a megszűnő karhatalom nem hivatásos tisztjeit felvették a Munkásőrségbe, amivel 1957 szeptemberére az állomány 1362 főt számlált, ami közel harmadával magasabb volt az eredetileg kalkulált létszámnál. Ekkor az állomány feltöltöttsége teljesnek volt mondható, ez alól kivételt jelentett a Szolnok városi zászlóalj, ahol 35 fő hiány jelentkezett.11 Nem sokat kellett várni az újabb jelentős változtatásra a Munkásőrség Szolnok megyei állományát illetően: a megyei pártvezetés ugyanis már 1957 júliusában kérte a Munkásőrség Országos Parancsnokságától (MOP), hogy Szolnok megye az eredeti II. kategóriából kerüljön át az I. kategóriába, ami együtt járt a járásonként! parancsnokságok felállításával és egyben jelentős létszámnöveléssel is. Arra hivatkoztak, hogy eredetileg a megyei pártvezetés nagyobb létszámra számított, így több helyen is megkezdődött a munkásőrök kiválogatása. Azokon a helyeken viszont, ahol mégsem létesülhetett munkásőr alakulat, úgy érezték, hogy gátolják a Munkásőrség szervezését. Egyes üzemekből kérvényeket írtak 161