Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: A jászberényi kommunista pártelit összetétele és interakciói az 1950-es években
és Jászberényben töltötte. 1936-tól kezdve újból bekapcsolódott a hazai illegális kommunista mozgalomba, aminek következtében a háború alatt internálták. 1944-ben tért vissza Jászberénybe, ahol az MKP egyik alapító tagja lett.39 39 JMA MIZSEI Erika s.a. VASAS Márton, [az egyik jászberényi úttörőcsapat projektmunkája részeként] Jászberény. 40 JMA s.n. s.a., TÓTH György István. In: 1133. sz. Bercsényi Miklós Úttörő Csapat Forradalmi nyomolvasói munkája. Jászberény. 41 KISS Erika: Jászberényi polgármesterek 5. rész. Jászkürt, 2006. november 25. 25. p. 42 Tóth interjú 1956.16. p. 43 MNL JNSzML XVII-17. JNB jkv. 1945-1947. 5. p. 44 MNL JNSzML XVII-17. JNB jkv. 1945-1947.1945. márc. 1.2-3. p.; MNL JNSzML XVII-17. JNB jkv. 1945-1947. 1945. máj. 3. 68. p. Tóth György István 1887-ben született napszámos családban. 13 évesen Budapestre ment szabóinasnak. A fővárosban a Szabók Szakszervezetének lett tagja, majd németországi munkája idején belépett az SPD-be. Harcolt az első világháborúban, majd az őszirózsás forradalom idején a Szabók Szakszervezetének titkára volt. 1919-ben a jászberényi KMP alapítói közé tartozott, a tanács Forradalmi Törvényszékének az elnöki tisztét töltötte be,40 valamint a helyi munkás-, paraszt-, katonatanács egyik jegyzőjeként és az Intéző Bizottság tagjaként működött. A Tanácsköztársaság bukása után négyhavi börtönbüntetésre ítélték. A két világháború között úri szabóként dolgozott, a Lehel Szálló alatt volt az üzlete, de mindvégig a kommunista párt tagja maradt.41 1944-ben az MKP egyik alapítója és első elnöke,42 1945 elején a Nemzeti Bizottság MKP-s delegáltja és elnöke,43 utána pedig a város - a provizórium óta az első illegitim - polgármestere lett44 egészen 1948-ig, amikor az FKGP-től átigazolt Beszteri Mihály váltotta a székben. A Rákosi-korszakban ő is a háttérben volt, nyilván életkorára való tekintettel is, 1956-ban azonban 69 évesen a „veterán" létből visszament a „frontvonalba", s több tizenkilences társával együtt újjászervezte a jászberényi Pártot. A nagypolitikai helyi lenyomatai Nagy Imre hatása és megítélése A Nagy Imre-recepció Jászberényben az 1953. július 23-i VB-ülésen kezdődött. Az ülésre - a bevett gyakorlatnak megfelelően - egy néhány oldalas jelentéssel és határozati javaslatokkal készült a Pártbizottság. A jelentés arról tanúskodik, hogy az egymás után elhangzó Nagy Imre és Rákosi Mátyás-beszédek kibillentették a komfortzónájukból a helyi kommunista vezetést. Feltehetően túlértékelték az „ellenség" aknamunkáját, ami a beszéd egyes elemeit félremagyarázta, az viszont egyértelmű, hogy új jelenséggel volt dolguk. Jászberényben is, mint az ország más településein, a beszédeket követően megmozdult valami. Különösen azért, mert a két beszéd egymást követően hangzott el nem sokkal. Amíg Nagy Imre a kormány és az országgyűlés kezdeményező szerepéről, a jogbiztonság és az emberi igazságérzet sérüléséről beszélt, addig Rákosi kizárólag a Párt (konkrétan a 141
