Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: A jászberényi kommunista pártelit összetétele és interakciói az 1950-es években
napig.31 1951-ben pártbizottsági tagnak választották, s 1954-ben úgy tűnt, visszavonul a politikától; sem akkor, sem 1956-ban nem lett a bizottság tagja. Az 1956-os események után azonban, amikor ismét csak egy maroknyi híve maradt a Pártnak, az idős Tóth Mihály újra „támadásba lendült", s megalapította életében az utolsó kommunista párt, az MSZMP helyi szervezetét,32 aminek fél évig az elnöki teendőit is ellátta.33 Nem sokkal ezután, még az 1959. októberi pártértekezlet előtt elhunyt.34 31 Tóth interjú 1956. 7. p. 32 NAGY - TÓTH 1970.163. p. 33 MNL JNSzML XXXV. 4/a-l. MSZMP Jb IB/VB 1957. január 3. -1957. november 21.16. p. 34 MNL JNSzML XXXV. 4/a-l. MSZMP Jb Pártért, jkv. 1959. október 15. 85-86. p. 35 MNL JNSzML XXXV. 42/a-l. MDP Jb Pvjkv. 1950. június 9. -1956. szeptember 27.1. p. 36 MNL JNSzML XXXV. 42/a-l. MDP Jb Pvjkv. 1950. június 9. -1956. szeptember 27.1955. augusztus 25.18. p. 37 MNL JNSzML XXXV. 42/a-l. MDP Jb Pártért, jkv. 1950. június 4. -1956. április 7.28. p.; Uo. 1956. április 7.15. p. 38 SEBŐK Balázs: Az 1918-19. évi forradalmak. In Pethő László (szerk.): Jászberény története a reformkortól a harmincas évekig. Jászberény, Jászsági Évkönyv Alapítvány, 2015. 297. p. Szőrös István már egy másik generáció tagja volt. 1919-ben született Jászberényben, de a Párttal szorosabb kapcsolatban csak 1950-ben került, amikor az akkori pártválasztmány tagja lett. Egyidejűleg megválasztották - megyei ajánlásra - helyettes titkárnak is.35 Utána évekig, egészen 1956-ig nem viselt pártfunkciót Jászberényben, amikor az utolsó MDP- pártértekezleten ismét pártbizottsági taggá választották. Három hónappal később a megye leváltotta az addigi első titkárt, és Szőröst tette meg a helyére.36 Mindkét évben (1951,1956) megyei küldött is volt,37 mint ahogy megyei kapcsolatainak köszönhette pártvezető(/-helyettes)i kinevezését is. Szőrösnek tehát nem a tizenkilences múlt, hanem az MDP ingadozásaihoz való ügyes idomulás adta a karrierlehetőséget, olyannyira, hogy 1956-ban hosszú távú káderbefektetésként számolt vele a megye. Az előmenetelét nem az 1956-os forradalom és szabadságharc, még csak nem is a feltörekvő MSZMP-s technokrata réteg, hanem még egy nála is nagyobb „túlélő", az 1949 óta a megye kegyeltje Árvái István törte derékba. Egyszerű Párton belüli „ekézésről" volt itt szó, amiben tetten érhető a jászberényi városi és járási szint közötti eredendő konfliktus is az erőforrások birtoklása és elosztása ügyében (pl. a Gépállomás kapacitásának kihasználása). Árvái nem akart egy másik „erős emberrel" osztozni az erőforrásokon, ezért kijárta, hogy az öregedő, így hamarosan visszavonuló Tóth Mihályt ne egy agilis, jó megyei kapcsolati tőkével rendelkező titkár váltsa, hanem egy gyengekezű, zsarolható káder: ilyen volt az alkoholizmussal és nőügyekkel vádolt Dobosi Imre, később pedig a konformista Bacsa Ferenc. Voltak formálisan nem visszatérő, viszont de facto mégis újraaktivizálódó tizenkilences kommunisták az MSZMP szárnypróbálgatásai körül. Ilyen volt Vasas Márton, és a helyi kommunista mitológiában magát emblematikus figurává kinövő Tóth György István. Vasas Márton 1918-ban Jászberényben volt katona, 1919-ben a jászberényi KMP alapító tagja és a tanács funkcionáriusa (közoktatási és sajtóügyi népbiztos-helyettes).38 A Tanácsköztársaság bukása után letartóztatták. 1920 novemberében emigrált Jugoszláviába, majd Romániába, ahol felvette a kapcsolatot az illegális Kommunista Párttal. Tiltott politikai tevékenysége miatt Magyarországon ismét börtönbe került, büntetését Szolnokon, Vácott 140
