Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)

TANULMÁNYOK - HORVÁTH GERGŐ: A jászberényi Kunház története

szemben meglévő tartozását.253 Az elővásárlási jog fenntartása olyan szempontból érthető, hogy a telek maga igen kedvező helyen állt. A herényi serház a belvárosi Zagyva-hídon túl, a mai Jászberényi Strand- és Termálfürdő környékén, míg a megvásárolt telek és épületei a mai Hatvani út és Serház utca által közrefogott területen feküdtek. 253 MNL JNSZML V.l.a. Jászberény tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek 221/1791. 254 MNL JNSZML V. 1 .a. Jászberény tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek 326/1792. 255 MNL JNSZML V. 501.a. Túrkeve város tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek mellékletekkel 492/1792. 256 MNL JNSZML V. 190Le. Kunszentmárton város tanácsának iratai. Körlevelek jegyzőkönyve 1791-1796. 126-127. p. Már Andrást ugyanakkor 1792 tavaszán megválasztották a Kiskun Kerület kapitányának, a tisztségével járó feladatai pedig így a Kiskunságba szólították. Feltehetően emiatt került csak sor az adásvétel hónapokkal későbbi, éppen a Jászkun Kerület Nemesi Közgyűlésének ülésezése idejére eső, hivatalos bejelentésére. A telek hivatalosan ugyanakkor nem sokáig maradt a kapitány birtokában, mert ezt követően „új” tulajdonosa rögtön bejelentette, 254 hogy mivel „[Kiskun]Félegyházán alkalmas házat, s portát szerzett”, a serház melletti telkét 540 rajnai forintért a nagykun közösségeknek eladta. A rendelkezésre álló források igen szűkszavúnak bizonyulnak, így nem tudhatjuk, hogy Már András esetleg korábban maga ajánlotta­­e fel az épületet a nagykunoknak, vagy ők voltak azok, akik megfelelő méretű eladó házat kerestek maguknak, illetve történtek-e egyeztető megbeszélések vagy informális úton, a közgyűlések idején egyeztek meg a nagykun települések a kapitánnyal. Az adásvétel túrkevei tanácsi jegyzőkönyvben olvasható bejelentése255 azonban már egyértelműen megjelöli a vásárlás okát. A ház megvételével ugyanis a nagykun közösségeknek az volt a célja, hogy „akármikor is magok[na]k és lovaik[na]k kész és alkalmas szállást találhassanak” Jászberényben. Ugyanezen értesítés tartalmazta a nagykun kapitány által kijelölt első feladatot is: mivel a telken nem található a lovaik számára megfelelő méretű istálló, azt fel kell építeni, ehhez pedig „ minden helység 100 rajnai forintot tégy en le ”. Mivel a vásárlásra hivatalosan novemberben került sor, az építkezés megkezdésére teljesen alkalmatlan volt az idő, így az a következő év nyarára tolódott át. „Jászberénybe az istálló építéshez is ideje volna hozzáfogni” - kezdte 1793. június 7-én kelt körlevelét256 Illéssy János nagykun kapitány, majd minden nagykun településnek megszabta az elvégzendő feladatait: Karcag és Kisújszállás 600-600 „amennyire lehet jó nagy kéve nádat” vegyen, ezek Jászberénybe történő szállítására pedig Karcag, Kisújszállás és Túrkeve 2-2 szekeret, a többi helység pedig 1-1 szekeret küldjön. A szekereknek a következő hét keddre, tehát június li ­re a rakodásra számukra kijelölt helyen kellett lenniük, hogy már másnap el tudjanak indulni Jászberénybe. Emellett minden településnek fel kellett fogadnia egy tapasztáshoz értő embert, akit talicskával, ásóval, kapával és lapáttal kellett ellátnia. 85

Next

/
Oldalképek
Tartalom