Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - HORVÁTH GERGŐ: A jászberényi Kunház története
A szekereken szállították be továbbá az istállóhoz szükséges vályogot és faanyagot is. A mesterember, a kocsisok és állatok élelmezésére a helységeknek kellett rendelést tenni, ugyanakkor a költségekre vonatkozó elszámolást Kisújszállásra kellett megküldeni, ugyanis a munkafelügyelőt innen küldték ki. A kiadott utasítások azonban egy másnap érkezett levél szerint257 azonnal meg is változtak. Mint kiderült, Berényben a nád lerakodására alkalmas hely nem volt, és mert a következő Nemesi Közgyűlés időpontja is közeledett, és a szekerekre a helységeknek is szükségük volt, ezért minden településnek csak 1-1 szekeret kellett „kedd estvére Szolnokba” küldenie, ahol az istálló számára való fákat kiválogatva, amit csak bírtak, el kellett szállítaniuk Jászberénybe. A lerakodás végeztével pedig az építkezéshez szükséges vályogot kellett a helyszínre szállítani. A szekerek és a szekeresek további feladatait a nagykun kapitány személyes megbeszélés keretében, az egy hét múlva Jászberényben összeülő Nemesi Közgyűlés idejére halasztotta, amikor a nagykun települések képviselői egyébként is a városban tartózkodtak. Az építkezések tehát ilyen előkészületek után indultak el. Valamikor júliusban a nagykun kapitány elküldte Kalmár Istvánt Jászberénybe, hogy az építkezés állapotát ellenőrizze és jelentést tegyen róla. A küldött beszámolója alapján Illéssy János körlevélben258 tájékoztatta a helységeket, hogy a tetőszerkezet elkészült, és az épület befedéséhez immár nádra van szükség. Meghagyta, hogy minden helység 200 kéve nádat vigyen Berénybe (Karcag, Kunmadaras és Kunhegyes Karcagról 200-200, míg Kisújszállás, Túrkeve és Kunszentmárton Kisújszállásról 200-200 kévét), méghozzá „okvetetlen [...] külömben a munkában hátra maradás esik.”. Karcagnak emellett 1500 szál korcvesszőt és az ásók számára 20 rajnai forintot kellett még biztosítania, míg Kunmadarasnak meghagyta, hogy egy fához értő embert 15 rajnai forinttal küldjön Szolnokra, hogy az 18 szál alkalmas fát vásárolhasson meg addigra, míg a szekerek Berényből visszaérnek. Az építés a rendelkezésre álló források tanúsága szerint egész nyáron tartott, sőt a nagykun kapitány szeptember 16-án Túrkevére érkezett körlevele259 szerint még ősszel is folyt és annak hangvételéből úgy tűnik, hogy a tervezetthez képest eléggé el is húzódott. Rendelésében Illéssy János meghagyta, hogy ahhoz, hogy az istálló „már valahára el készüllyön”. még szükséges 4 szál fenyő, melyeket Kunszentmártonnak és Kunmadarasnak kellett elszállítania Szolnokról Berénybe. Madarasnak emellett a mesterek számára „mert azok nagyon sürgetik fizetéseket, különben is megszolgáltak már érette” 30 rajnai forintot is el kellett küldenie. MNL JNSZML V.1901.C. Kunszentmárton város tanácsának iratai. Körlevelek jegyzőkönyve 1791-1796. 128. p. MNL JNSZML V.501.C. Túrkeve város tanácsának iratai. Körlevelek jegyzőkönyve 1790- 1793. 816. p. MNL JNSZML V.501.C. Túrkeve város tanácsának iratai. Körlevelek jegyzőkönyve 1790- 1793. 851. p. 86
