Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - HORVÁTH GERGŐ: A jászberényi Kunház története
nőneveidével találkozhatunk a herényi jegyzőkönyvekben.337 A város vezetése feltehetően kevésnek találván a nőnevelés terén végzett munkát, és így a lánynevelés előmozdítása iránti elkötelezettségből döntött338 úgy 1861 decemberében, hogy egy általa támogatott nőnevelő intézetet állít fel, amelybe „ Jászberény város polgárainak leányai minden valláskülönbség nélkül beveendők lennek”. Az iskola számára a nagytemplommal átellenben levő akkor kaszinói, korábban a Jász Kerület orvosa által használt lakást jelölték ki. A tanítónő számára a többi tanítóéval azonos mértékű, évi 420 osztrák értékű forintot kitevő fizetést határoztak meg, az iskola vezetőjének pedig Zirzen Jankát kívánták megnyerni. A tervek sok szempontból jól alakultak, egy tanácsbelit - Radimetzky Lőrincet - meg is bíztak azzal, hogy keresse fel a kisasszonyt és kérje fel az iskola vezetésére, ám ezen elképzeléseket végül a város gazdasági problémái miatt mégsem sikerült a valóságba átültetni. 337 MNL JNSZML V.42.a. Jászberény város tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek 298/1860. 338 MNL JNSZML V.41.a. Jászberény város képviselőtestületének iratai. Közgyűlési jegyzőkönyv 2202/1861. 339 Forrás: FamilySearch adatbázisa - Online: https://www.familysearch.Org/ark:/61903/3:l :33S7- 9RQ8-6MR?mode=g&cc=1554443&cat=657081 (Letöltés ideje: 2017. november 9.) 340 Jászberény és vidéke 1891. május 17. 341 MNL JNSZML V.42.a. Jászberény város tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek 252/1862. Körülbelül másfél évvel később így lépett elő Riszner József, akinek a személye egyáltalán nem volt ismeretlen a jászberényi közönség előtt és figyelembe véve a nőnevelde megnyitásának körülményeit, valószínűsíthető, hogy igen jó viszonyt ápolt nem csak a városi vezetőséggel, de a Jász Kerület és a Jászkun Kerület nevesebb tisztviselőivel is. Jászberényt megelőző életéről igen kevés információval rendelkezünk. Az bizonyos, hogy 1823. szeptember 9-én született a ma Szlovákiához tartozó Túrócszentgyörgyön (Turciansky Dur). Apja, idősebb Riszner József, a helyi iskola tanítója, anyja Steinhübel Cecília volt.339 Iskoláit Gyöngyösön és Körmöcbányán végezte, majd Budapesten jogi tanulmányokat folytatott, melyek végeztével a királyi táblánál alkalmazták.340 Az 1848-49-es forradalom után elhagyta a jogi pályát; zenetanítóként dolgozott tovább és Jászberénybe is már zene-, egész pontosan zongoratanítóként érkezett meg 1857- ben. A helyi közéletben már az iskola megnyitása előtt is aktív szerepet vállalt. 1862 márciusában például hangverseny estélyt szervezett, melyen a tavaszi árvíz idején megkárosodott magyarországi lakosok számára gyűjtöttek pénzadományt. Az estélyen összesen 217 forint 20 krajcár valamint 6 db ezüst húszast sikerült összegyűjteni.341 1862-ben Palotásy János zeneköltővel - később Jász-Nagykun- Szolnok vármegye főlevéltárosával - jászsági baráti kört alapított, melyből aztán a Palotásy dalkör nőtt ki. Riszner József tehát már az intézmény megnyitása előtt is aktív tagja volt a helyi kulturális és közéletnek, ennélfogva polgárként történő 104
