Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - HORVÁTH GERGŐ: A jászberényi Kunház története
elismerése elé egyáltalán nem gördítettek akadályt. Mivel a nőnevelde másfél évvel korábbi alapítási kísérlete végeredményben sikertelennek bizonyult, ugyanakkor a város a nőnevelde megnyitását továbbra is fontosnak tartotta, így a kérést támogatandónak ítélte meg. A város egyrészt ígéretet tett, hogy a nőnevelde számára alkalmas helyet biztosít, másrészt mindaddig, „ míg ezen magány intézet önfenntartási anyagi képességre vergődhetik” évi 400 osztrák értékű forint támogatás negyedévenkénti részletekben történő folyósításáról döntött azzal a feltétellel, hogy az iskola vezetését egy megfelelően képzett tulajdonostársra bízza vagy egy hasonló, nevelőnői pályára való képzettséggel rendelkező hölggyel összeházasodik. Jászberény további feltétele volt még, hogy Riszner József a helyi gimnázium tanulóit heti kétszer énekre oktassa, és hogy a nagyobb egyházi ünnepek idején az énekkar vezérletét lássa el. A város emellett gondolván a vagyontalan lánygyermekekre is, utolsó feltételként még kikötötte, hogy az általa időszakonként kijelölendő 2-2 szegény leány tandíjmentesen tanulhasson az intézetben. A támogatási szerződés felmondási idejét a város fél évben határozta meg attól függően, hogy megállapítják, hogy az intézmény képes önerejéből fennmaradni. A felek közötti megállapodás utolsó feltétele csupán annyi maradt, hogy a felsőbb hatósági engedélyt az iskola megkapja, tehát a Jászkun Kerület elöljárósága is áldását adja a szerződés megkötésére. A Jászkun Kerület Kisgyűlése 1863. június 12-én tárgyalta meg Jászberény beadványát.342 A kerület ekkori vezetése szintén támogatandónak ítélte a beadvány szellemiségét, sőt határozatában külön kiemelte, hogy az 1861 decemberében megszületett és a Kisgyűlés által is megerősített tanácsi határozat értelmében a nőnevelde felállítása és a város általi támogatása nem is kérdőjelezhető meg. Mivel Jászberény vállalta a folyamatos fenntartási támogatást, ezért a város által nyújtott támogatás ideiglenessé vagy határozott idejűvé nem is változtatható. Éppen ezért a kerület vezetése úgy határozott, hogy a város mostani, csak meghatározott időre szóló támogatásról szóló beadványát semmisnek kell tekinteni, és az 1861 decemberében beadott eredeti vállalást kell érvényben hagyni. Riszner József személye ellen egyébként a Kisgyűlés nem emelt kifogást, így a város és közötte történő szerződés megkötését támogatta. MNL JNSZML IV.252. Jászkun Kerület Nemesi Közgyűlésének iratai. Kisgyűlési jegyzőkönyv 3387.kgy./1863. A Kerületek határozatának indoklása természetesen Jászberényben nem maradt szó nélkül. Az 1863. július 1-én tartott ülésén a tanács lényegében csak a nőnevelde ügyét tárgyalta és a meghozott határozatában kifejtette álláspontját a folyamatos dotáció, illetve városi fenntartás kérdésében. A jász város grémiumának értelmezése szerint ugyanis az 1861 decemberében elfogadott határozat nem egy magasabb nőnevelő intézet megalapításáról és örök időkre szóló támogatásáról szólt, hanem az akkor már meglévő leányosztály mellé, egy mindenki számára ingyenesen elérhető, nőtanító irányítása alatt működő második osztály létrehozását célozta. Ilyen keretek között évi 420 forintos fizetés mellett és külön tandíj alkalmazásának 105
