Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - HORVÁTH GERGŐ: A jászberényi Kunház története
szempontból is hasznosnak bizonyult. Egyrészt az amúgy általában üresen álló ház folyamatosan termelt egy kisebb összeget, amit a fenntartásra, karbantartásra lehetett fordítani. Másrészt Sismis József személyében a ház állandó és gondos felügyelet kapott. A telek kerítésének elkészítését, illetve a házhoz tartozó istálló tetejének 1804-es javítását már Sismis József felügyelte, a költségekről pedig tételes elszámolást275 küldött a nagykun településeknek. Ezek alapján látható, hogy a már meglévő kerítés nagy részét elbontották, új oszlopokat és ezek közé új deszkákat rakattak, míg egy másik részt - gyaníthatóan a sörház felé eső oldalon - meghagyták, illetve javíttatták. A telekre történő bejárás biztosításához egy kaput és egy „ajtót” nyitottak. Az építkezés összesen 148 forint 39 krajcárba került, melybe az anyag- és munkadíjon felül beletartozott a „Több rendbeli mester embereknek egynéhány ízben adatott áldomás”, vagyis pálinka is. Bár a jászberényi tanácsbeli „fáradtságáért semmit sem kívánván”, a nagykun városok, hogy munkáját elismerjék, „az ezen N. Kun Ház alatt valópincze használásáért e folyó esztendőbe be nem fizetett 6 az az hat Rfr [rajnai forint] 48 Xr [krajcár] árendát Sismis József úrnak” elengedték. Sismis József később szenátor, majd másodbíró lett Jászberényben. Lásd még: PAPP Izabella: Egy jászberényi család az 1848/49-es szabadságharc idején. Sismis József és családja levelezéséből. In: Zounuk 23. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. Szerk. Fülöp Tamás. Szolnok, 2008. 226-227. p. MNL JNSZML V.201.a. Kisújszállás város tanácsának iratai. Tanácsi és közgyűlési jegyzőkönyvek mellékletekkel. 249/1804. MNL JNSZML V.1901.C. Kunszentmárton város tanácsának iratai. Körlevelek jegyzőkönyve 1814-17. 266-267. p. MNL JNSZML V.1901.C. Kunszentmárton város tanácsának iratai. Körlevelek jegyzőkönyve 1817-1821. 107. p. 2.3. A nagykunok herényi szálláshelye (1801-1849) Az 1804-es felújítást követően a rendelkezésre álló források alapján kijelenthető, hogy nagyjából tízévente került sor nagyobb felújításra, illetve bizonyos fokú helyreállításra. Az 1810-es évek közepén mind a ház, mind a hozzá tartozó istálló átesett egy komolyabb renováláson. Előbbire 1815 őszén-telén került sor. Végigtekintve276 a munkákról készített elszámoláson látható, hogy a ház tetejét feltehetően teljesen újra kellett zsindelyezni, emellett javították az ablakokat, a bútorzatot, valamint - többek között a két kapu számára - lakatos-, illetve kovácsmunkákra is szükség volt. A teljes javítási költség 210 rajnai forintot tett ki. Az istálló ugyanakkor a jelek szerint már ekkor olyan rossz állapotban lehetett, hogy nem látták értelmét a felújításnak. A ház felújítási munkáival kapcsolatos elszámolás egyik tétele szerint az istálló hátulsó részét fenyőszálakkal fel kellett polcolni, tehát valószínűsíthető, hogy az épület megrogyott és elkezdett bedőlni. Ezek alapján érthető, hogy a tulajdonosok jobbnak látták egy új istálló felépíttetését. A Nemesi Közgyűlésre érkező nagykun küldöttek 1817 augusztusában állapodtak meg277 négy 91
