Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - CSIKÓS GÁBOR: Redempciós mozgalom a korabeli jász sajtóban
alárendelik magukat a csoport vélt vagy valós normáinak. Az elszigeteltség, a nagy külső nyomás segíti az effajta gondolkodás kialakulását, mely a csoport egységének megőrzését fölibe helyezi még a helyes döntésnek is.105 TURNER, Marlene E. - PRATKANIS, Anthony R.: Twenty-five years of groupthink theory and research: lessons from the evaluation of a theory, in Organizational Behavior and Human Decision Processes 73, 1998. 106. p. Jászapáti és Vidéke VI. évfolyam 6. szám - 1907. február 10. Jász Kürt I. évfolyam 34. szám 1906. december 23. Jász Kürt II. évfolyam 8. szám - 1907. február 24. Jászapáti és Vidéke VI. évfolyam 20. szám - 1907. május 12. Jász Kürt II. évfolyam 32. szám - 1907. augusztus 11. A csoportgondolkodás kialakulását elősegítette, hogy a mozgalom majd négyéves fennállása alatt sem tudott kitörni a teljes elszigeteltségből. A sajtó távolmaradásán túl ez a más megyék támogatásának hiányára is vonatkozott. Az 1907 februárjában megrendezett újabb budapesti redemptus gyűlésen hiába kérték Pest, Szolnok és Csanád megyék illetve azok országgyűlési képviselőinek támogatását.106 A csoportgondolkodás jelei közül a sebezhetetlenség illúziója 1906-tól egyre erőteljesebben jelentkezett. Vágó Pálnak a Jász Kürtben megjelentett cikke „A jászkun kérdés” például kifejtette, hogy a Jászkunság Magyarország legdemokratikusabb területe, mert itt nincsen osztálykülönbség, de még csak klikkek vagy páholyok sem léteznek. „Egy demokratikus magyar állam ez kicsinyben, amilyent Kossuth Lajos és Deák Ferenc álmodott a nemzet részére. ”107 Hild Viktor pedig egészen odáig ment, hogy ha a főnemesség hagyta volna a jászkunokat nyugodtan fejlődni, akkor Mohács megelőzhető lett volna.108 Ezt az általános kincstári optimizmust törte meg Hegedűs Kálmán, aki Pünkösdi gondolatok címmel írta meg véleményét. A pesszimista hangvételű cikk szerint a redempciós mozgalom újabb nekirugaszkodásai ellenére is lényegében szünetel, a jász törvényszék ügye pedig késik. Ennél is rosszabb viszont Jászapáti helyzete, hiszen a városnak már ígérni sem ígérik az adóhivatalt. Hegedűs értékelése szerint a mozgalom azt a célját sem érte el, hogy a jászoknak nagyobb szerepet jutasson az országos politikában.109 Ekkor azonban már teljes erővel működött a csoportgondolkodás: Hegedűs aggályaival nem törődtek. Optimizmusukat táplálhatta a tény, hogy a következő - immár harmadik - budapesti redemptus értekezleten újabb községek csatlakoztak a mozgalomhoz: Lacházát Kamrás Gábor főbíró, Bak Károly főjegyző; Jászszentlászót Garas Mihály főbíró és Lövey Gyula főjegyző; Orgoványt Király Gábor főbíró és Laky László főjegyző, Szánkót pedig Somogyi Ferenc főbíró és Homoky László főjegyző képviselték.110 56
