Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - CSIKÓS GÁBOR: Redempciós mozgalom a korabeli jász sajtóban
A mozgalom sikere volt, hogy a redempció ügyét Pest vármegye felterjesztése nyomán a parlament is tárgyalta. Az már csak keveseknek tűnt fel, hogy a parlamenti vita rövid volt, s abban Ábrahám Dezsőn kívül csak Hermán Ferenc és Babó Mihály vettek részt. Mindenesetre elfogadták, hogy a visszafizetésről tárgyalni fognak a kormánnyal, és hogy az összeg nem lesz felosztható, hanem majd a városok közvagyonát gyarapítja.111 Jászapáti és Vidéke VI. évfolyam 29. szám - 1907. július 21. Jász Kürt II. évfolyam 38. szám - 1907. szeptember 22. Jászapáti és Vidéke VI. évfolyam 34. szám - 1907. augusztus 25 Jászapáti és Vidéke VI. évfolyam 41. szám - 1907. október 13. Jászapáti és Vidéke VI. évfolyam 44. szám - 1907. november 3. 1907 szeptemberében újabb országgyűlési képviselő csatlakozott a redemptus mozgalomhoz, mégpedig Okolicsányi László. Elmondása szerint már korábban is szimpatizált a mozgalommal, de más ügyei miatt nem ért rá vele foglalkozni.112 Valószínűbb, hogy a népszerűségét kívánta ily módon növelni, hiszen a redempciós mozgalom a Jászkunságban a közemberekig jutott. Jó példa erre az a felhívás, mely minél több helyi lakos csatlakozását sürgette a kormányhoz menesztendő küldöttségekhez.113 A redempciós mozgalom az utolsó fázisába 1907 őszén lépett. Az október 30-án megtartott értekezleten az albizottság Hermán Ferencet bízta meg a kormányhoz intézendő felirat megszerkesztésével.114 Határoztak arról is, hogy a jászkunok november 14-én népes küldöttséget menesztenek majd Budapestre.115 A küldöttség elindulása előtt azonban kitört a botrány. Szolnokon Mesterszállás főjegyzője felszólalt és bejelentette a leányközségek igényét a redempciós összegből való részesedésre. Hild Viktor kikelt a javaslat ellen, és válaszában megvádolta Hermán Ferencet is, aki véleménye szerint az egész ügybe csak az esetleges jutalom reményében kezdett. Hermán betegágyból jött cáfolni a vádakat és tisztázni magát, hogy sosem képviselte a leányközségek kárpótlásának ügyét. A személyeskedő vitának Babó Mihály vetett véget, aki szerint kár az utolsó lépés előtt feladni az egyetértést. Hogy mégsem az utolsó lépésnél jártak, az a későbbiekben derült ki. Huszonöt település háromszáz küldöttje (köztük Holló Lajos, Szivák Imre, Hermán Ferenc, Ábrahám Dezső, Papp Elek, Bozóky Árpád és Babó Mihály országgyűlési képviselők) érkezett a Parlamentbe 1907. november 14-én, ahol Wekerle Sándor fogadta őket. Kele József ismertette a céljaikat, és átadta a memorandumot a miniszterelnöknek. Wekerle úgy válaszolt, hogy a „ kormány a legnagyobb jóakarattal fogja a kérelmet elbírálás tárgyává tenni. ” A helyi sajtó igyekezett 57
