Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - CSIKÓS GÁBOR: Redempciós mozgalom a korabeli jász sajtóban
mozgalom rég nem látott egységet kovácsolt a jász települések illetve a jászok és kunok között, úgy tűnt, sikerült betemetni azokat az árkokat, amelyeket az 1880-as, 1890-es években még nem tudtak. Ez a fajta egységélmény pedig nagy erőt kölcsönzött a tenni vágyó résztvevőknek. Jól példázza a lelkesedést, hogy a budapesti gyűlést megelőzően még Karcagra is összehívtak egy értekezletet 1906 szeptemberében.102 November 8-án aztán sor került a harmadik jászkun értekezletre. 102 Jász Kürt I. évfolyam 26. szám - 1906. október 28. 103 Jász Kürt I. évfolyam 34. szám 1906. december 23. 104 Jász Kürt I. évfolyam 28. szám - 1906. november 11. Az értekezlet egyik fő témája a közvélemény bevonásának kérdése. Pénzes Sándor Reflexiók - A jászkun kérdéshez címmel megjelentett cikkében például az országos ismertetés mellett foglalt állást, mivel szerinte alig ismert a jászkun ügy, némelyek nemzetiségieknek tartják őket, és sokan Szolnok - Doboka megyéhez kötik az eseményeket.103 Holló Lajos országgyűlési képviselő ezért azt javasolta, hogy a kormánynak benyújtott felirat egy rövidebb változatát osszák szét a képviselők között is, és áldozzanak a közvélemény más módokon való megnyerésére. Gaál Kálmán bírálta ezt a javaslatot, szerinte a sajtó megfizetésére egy fillér is sok. Holló véleménye, hogy nem lehet megspórolni a költségeket. Dr. Szivák Imre is ezt a meglátást osztotta, amikor felszólalásában indítványozta, hogy legyenek népgyűlések, amelyeket a községek finanszírozzanak. Óvott továbbá a per kifejezés használatától, helyette inkább a földtehermentesítési költség visszaigénylése lenne célravezető, mert ..ezt a jászkunok tényleg tartozatlanul fizették. ” Bár már Hermán is említette ezt a problémát munkájában, mégis új vonulat ez a mozgalom történetében: a redempciós összegek csak közvetve jelennek meg az igénylésnek ezen formájában. A felszólalások közül figyelmet érdemel még Dr. Móczár Lajosé, aki sürgette a résztvevőket a felirat minél előbbi átdolgozására, hiszen az idő most érett meg a váltságösszeg visszatérítésére, és ha még soká késnek, félő, hogy az ügy posványosodásnak indul. Dr. Nagy István ennek fényében azt javallottá, hogy az átfogalmazás is csak időhúzás volna. Dr. Almásy László azonban kiállt a rövidítés mellett, hangoztatta, hogy Deák szavait valamint a kárpótlást ígérő törvényeket mindenképp szerepeltetni kell benne.104 A hanyatlás szaka (1906-1911) Móczár Lajos szavai feltételezték, - amit a kortársak is éreztek és féltek is tőle - nevezetesen, hogy az ügy elhúzódása okvetlenül annak széteséséhez vezet majd. A válságjelek pedig mutatkoztak s vele karöltve megjelentek a csoportgondolkozás jegyei is. Az emberek a csoport fenntartásának érdekében 55
