Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - CSIKÓS GÁBOR: Redempciós mozgalom a korabeli jász sajtóban
akkor Pethes Lajos jászberényi ügyvéd volna a jelöltjük, árvaszéki ülnöknek pedig Kele Józsefet szerették volna megválasztani.95 95 Jászberény és Vidéke XXXVIII. évfolyam 22. szám - 1906. június 3. 96 Jászapáti és Vidéke V. évfolyam 30. szám - 1906. július 29. 97 Jász Kürt I. évfolyam 1. szám - 1906. május 6. 98 Jászberény és Vidéke XXXVIII. évfolyam 25. szám - 1906. június 24. 99 Jászapáti és Vidéke VI. évfolyam 3. szám - 1907. január 20. 100 Jász Kürt I. évfolyam 8. szám - 1906. június 24. 101 Jász Kürt II. évfolyam 4. szám - 1907. január 27. Ugyanebben az időben Dr. Weisz István jászberényi ügyvéd - a helyi képviselőtestület támogatását élvezve - kérvényezte a jász törvényszék mielőbbi visszaállítását.96 Amikor a siker lehetősége megcsillant, Jászberény máris az önálló Jász vármegyéről szőtt ábrándokat. Mailár József cikke szerint: „Egy új redempciónak kell talán történni, hogy a régi Jászságból Jászmegye legyen? Miért ne volna ez lehetséges? Milyen érdekével az országnak nem lehetne ezt a kérdést összhangba hozni? Hisz nem esik szó elavult jogok, ősrégi szabadalmak visszaállításáról. Csupán egy tiszta magyar faj lakta területnek Jászmegyévé alakításáról?'91 Az Alföldi Hírlap is foglalkozott a Jász vármegye gondolatával. „Kár megijedni, hogy lesz Jász vármegye... Az igazság a jászok részén van. ”98 A Jász vármegye iránti vágyakozás hamarosan olyan magasra hágott, hogy Wekerle Sándor is jónak látta nyilatkozni az ügyben. Kijelentette, hogy Szolnokot semmiképpen sem lehet megkárosítani, a jász megye terve nem elképzelhető.99 A szolnoki lapok pedig érthető rosszallással fogadták a jász partikularizmus törekvéseit, a Független Hírlap éles hangon bírált minden ilyen megmozdulást. Almásy László ezen események hatására írta meg Jász kérdéshez című cikkét. „Manapság jászokról mint külön népről vagy pláne nemzetiségről beszélni nem lehet. Ezt minden ember belátja. A jász ember éppen olyan magyar ember, mint a haza minden más magyarajkú állampolgára. ” A következtetés, hogy nem lehet tehát összefüggésbe hozni őket a románsággal vagy a szlováksággal, melyek a Szent Istváni Magyarország egységét veszélyeztetik. Almásy leszögezte továbbá azt is, hogy jelen idő szerint a jász vármegye kialakítására nincs komoly mozgalom, csak a helyi sajtó foglalkozik vele, az is inkább csak távlati célként. A törvényszék viszont azonnali követelés, ahogy ez Ungvár, Baja, Nagykároly vagy Zala esetén meg is valósulhatott.100 Bár később többen megszólaltak az ügyben - Czettler Jenő A jászok jussa című írása is kiemelte a törvényszék szükségességét101 - az elkövetkező években csekély előrelépés történt. Az önálló jász vármegye megteremtésének célja messze meghaladta a redempcionális mozgalom erejét, sőt a megye ellenérzését is kiváltotta. Taktikai szempontból hibás lépés volt, de érzelmi szempontból teljes mértékben érthető: a 54
