Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - CSIKÓS GÁBOR: Redempciós mozgalom a korabeli jász sajtóban
évtizede képtelenek megfelelő helyiséget biztosítani a hivatal számára,50 Jászladányt pedig azzal, hogy törekvése nem nyugszik tömegbázison, csak egy klikk szűk látókörű akarata mindez.51 Jászság III. évfolyam 23. szám - 1890. június 7. Jászság III. évfolyam 25. szám - 1890. június 21. Jászság IV. évfolyam 16. szám - 1891. április 18. Jászberényi Híradó I. évfolyam 2. szám - 1901. február 17. 1891-ben sikkasztási ügyek borzolták a kedélyeket Jászladányban és Jászberényben is, melyek a mozgalom ellenségei kezébe erős fegyvert adtak. A Nagy-Kunság című lap kemény szavakkal ostorozta a jász városvezetéseket.52 A Jász Párt hamarosan széthullott, a századfordulót a mozgalmat életre hívó Jászság című lap sem érte meg. Csak 1901-ben történt újabb kísérlet valamiféle jász érdekképviselet kialakítására a megyében. Egy korabeli programcikk szerint Jászberényt a Jászság valódi központjává kell tenni, aminek érdekében minden áldozat meghozandó. A városnak törvényszéket kell szereznie, ehhez viszont szilárd alapok szükségesek, amelyek takarékoskodás révén teremthetők meg. Jelentős összeget lehetne megspórolni a népiskolák államosításával.53 Sokkal szerényebb célkitűzések ezek, mint amit a tizenhárom évvel ezelőtti program kívánt megvalósítani. A korábbi évek kudarcai nyomán egyfajta enerváltság érezhető ezen cikkek hangvételén. Minden erőfeszítés ellenére sem sikerült Jász megyét alakítani, de még csak a jászkun hegemónia sem valósulhatott meg. Ebbe az általános rezignációba robbant bele a Kele József által életre hívott redempciós mozgalom. A mértéktartó célokkal szemben a jászberényi ügyvéd nem mást fogalmazott meg, mint az 1745-ös redempció összegének visszaperlését. Az indítvány megmozgatta a közvéleményt, s nyomban hozzá is kapcsolódott egész sor olyan kulturális és gazdasági terv is, amelyet korábban a Jász Párt igyekezett képviselni. A következőkben eseménytörténeti megközelítésben mutatom be ezt a mozgalmat. Választás előtt álltam, vajon az egyes kérdések (például, hogy kiket illet a váltságösszeg, vagy hogy milyen ellenérvek hozhatók fel a mozgalommal szemben) mentén bontsam-e ki a témát, vagy kövessem az időrendet. Az utóbbi mellett azért döntöttem, mert így pontosabb képet kaphatunk a mozgalom dinamikájáról, érezhetőbb a közvélemény hozzáállása a kérdéshez, megtapasztalható, mennyi és milyen természetű nehézség merült fel. 45
