Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - CSIKÓS GÁBOR: Redempciós mozgalom a korabeli jász sajtóban
A redempciós mozgalom A formálódás időszaka (1903-1904) A redempcionális összegek visszaperléséről szóló első értekezlet megrendezésére 1903 júniusában került sor az egykori Jászkun Kerületek székvárosában, Jászberényben. Kele József és dr. Almásy László memorandumot kívántak szerkeszteni, és kihirdették, hogy az őszön új gyűlést hívnak össze, amelyre minden jász község köteles három tagot küldeni. Kele József - ekkor már három évtizedes kutatómunkával a háta mögött - komoly propagandát folytatott a siker érdekében. A Jászapáti és Vidékében ismertette a redempció történetét, s az ősök áldozatáról a következő megjegyzést tette: „bizony sokba került azon engedmény, hogy más helyett fizessenek.” 54 Az újabb értekezlet összehívására azonban minden lelkesedés dacára csak a következő év tavaszán került sor. 54 Jászapáti és Vidéke II. évfolyam 25. szám - 1903. június 20. 55 Jászapáti és Vidéke III. évfolyam 16. szám - 1904. április 24. 56 Nagy-Kunság XXX. évfolyam 25. szám - 1905. augusztus 27. „A jász egység megvalósulásának jogosultságát bizonyítja ez a dicsőséges nap.” - zengte a Jászberény és Vidéke az 1904. április 17-én megtartott gyűlésről. Felfedezhető némi hírlapírói optimizmus a mondat mögött, hiszen a második legnagyobb jász község, Jászárokszállás távolmaradt, Tóth János felszólaló pedig a kunok hiányát panaszolta fel. Almásy László szerint a kunok bevonását későbbre kell hagyni. Az értekezleten Kele József előadást tartott a jászkun redempcióról, amelynek történetét korábban a nádori családnak is megküldte. Hivatkozott az 1848- as forradalomra („Jászkunságnak a redemcióból származó magánjogi igényei épségben hagyatnak”), valamint a jászkun követelések jogosságát elismerő Deák Ferencre is. Vita alakult ki, hogy a mozgalom pert indítson-e az összeg visszaszerzésére vagy csak kérvényezzenek. Érdekes, hogy Kelemen Kajetán peres kísérletét nem említették meg. A helyszínen lévő jogvégzett emberek közül Hegedűs Kálmán fogalmazott meg kifogásokat. Olyan ellenvetések voltak ezek, amelyek a Kelemenper idején is fennálltak, nevezetesen: a redempció jogilag nem adásvétel volt, hanem zálog, a jászok pedig ajándékként fizettek. Kitért arra is, hogy a magánjogi követelés már elévült, a Hármas Kerület pedig már nem létezik, mint jogi személy.55 Ez a hozzászólás érdemben nem befolyásolta a vita menetét, bár Kele József elmondta, hogy Hegedűs érvelése jogi tévedésen alapszik, mivel nem elajándékozásról volt szó. Mégsem a per, hanem a memorandum megszerkesztése mellett döntöttek. 56 Tizenegy fős bizottságot alapítottak az ügyek intézésére. Érdekes, hogy a bizottságba Jászárokszállásról is beválasztottak tagot Pethes Mihály 46
