Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - CSIKÓS GÁBOR: Redempciós mozgalom a korabeli jász sajtóban
Orbán (1835-1920) vezetésével. A megyei erőviszonyok sikerrel kecsegtettek: a megyegyűlés kétharmadát a jászkunok adták. A mozgalom végül mégsem győzedelmeskedett, mert a belügyminiszter bihari tanfelügyelővé nevezte ki Sipos Orbánt, megfosztva ezzel az ellenállást a vezérétől. Hamarosan a gazdasági előnyöket élvező nagykunok is kihátráltak, az Ujszász-Vámosgyörk vasútvonal megépítése Jászapáti és Jászberény együttműködése közé vert éket. 1885 után Jászberény gyakorlatilag egyedül képviselte a partikularizmus eszméjét.41 BAGI Gábor: A jász autonómia utóélete. In: Autononóm közösségek a magyar történelemben. Szerk. Bánkiné Molnár Erzsébet. Kiskun Múzeum Baráti Köre. Kiskunfélegyháza, 2003. 133. PJászság I. évfolyam 5. szám - 1888. július 15. Jászság I. évfolyam 20. szám - 1888. október 28. Mit is jelent a partikularizmus? - tette fel a kérdést 1888-ban Hild Viktor lapjának, a Jászságnak vezércikkében, mely a felgyülemlett sérelmek teljes összefoglalója. „Azon törekvést, mellyel vidékünk autonimicus és társadalmi jogait az összmegye jogainak sérelme nélkül, de egyszersmind az egészségtelen terjeszkedésnek lehető fékezése mellett, alkotmányos eszközökkel érvényesíteni és gyakorolni óhajtjuk ” Elutasította az úgynevezett „muszáj vármegyét”, nehezményezte, hogy a Jászkunságot szétszakították és a részeit külön megyékhez osztották be. (A Hajdúságnál és a székelyeknél ilyen ugyanis nem volt.) Bár a jászok a megye nevében elöl szerepelnek, a valóság az, hogy Szolnok élvez mindenben előnyt Jászberény rovására - jegyezte meg epésen. Vádolta a kunokat is, akik megalkudtak helyzetükkel, lemondtak tradícióikról gazdasági érdekekből. A jászoknak viszont nincsenek ilyen gazdasági érdekeik, mivel messze esik tőlük a központ. Beszámolt egy olyan kormánytervről is, miszerint Szeged vármegyét akarják létrehozni főleg Pest megyei területekből. A tervezet szerint Pest megyét a Jászsággal kárpótolnák. „Noha Szolnokon nem voltunk semmi, Budapesten leszünk ötször semmi! De igen, leszünk valami, a komikus kanálfülű jászok, kik majd derültséget aratnak, ha ugyan fel mernek menni a gránátos utcai megyeházba. ”42 A Jászság még az év folyamán meghirdette a programot: jász pártot kell alapítani. A programadó cikk nem számolt a jászok és kunok együttműködésével, figyelmét a jász egység megteremtésére koncentrálta és feladatul tűzte ki a két párt (megyeiek és kunok) közti ügyes lavírozást. Jelszavai között a saját tisztviselőkkel történő közigazgatást és a jászeszme törhetetlen fenntartását is megtaláljuk az olyan általánosságok mellett, mint a gazdaság vagy éppen az úthálózat fejlesztése.43 Ezek kifejtésére 1889-ben került sor, amikor megjelent a Jász Párt gazdasági programját megelőlegező írás. „Földművelésünk legnagyobb részben ma is oly kezdetleges, mint talán századokkal ezelőtt volt... iparunk nincs, utaink járhatatlanok, vasúthálózatunk hiányos, értelmi erőnk pedig úgyszólván semmi. ” Az utak közül egyedül az Arokszállást és Berényt összekötő út jelentős, de azt is a Bach kormányzat építette. A cikk szerint a gazdasági fejlődés csak a közigazgatás 43
